"Nincs olyan általános kezdeményezés, ami ennek az 1980-ban bevezetett egységes rendszernek a módosítását vagy felülvizsgálatát kezdeményezné" - mondta el Bánki Erik.
A Fidesz EP-képviselője utalt arra: az Európai Unió összes tagországára vonatozó szabályozás indoklásában az szerepel, cél, hogy az emberek napi elfoglaltsága minél több nappali időszakra essen.
"Az utóbbi időben viszont egyre többen kérdőjelezik meg ennek a hozadékát" - tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy az előző ciklusban 2004-2009 között egy német képviselő kezdeményezésére elindult egy lobbi az európai képviselők között a különböző időszámítások eltörlésére, de végül ez nem vezetett eredményre.
"Ebben a ciklusban, 2009 és 2014 között pedig nem volt ilyen típusú kezdeményezés" - jelezte.
Annak kapcsán, hogy egy cseh képviselő aláírásgyűjtő akciót indított a különböző időszámítások megszüntetésére, Bánki Erik utalt arra: a lisszaboni szerződés módosítása lehetőséget ad az európai polgári kezdeményezésre, ha legalább hét országban legalább 1 millió támogató szavazatot gyűjtenek össze.
"2012 áprilisa óta több mint 20 ilyen kezdeményezés indult el Európa-szerte, s ebből egyetlen egy tudott befutni" - jegyezte meg a politikus. Hozzátette, hogy önmagában még az aláírások összegyűjtése sem jelent sikert, hiszen ez még nem kötelezi az Európai Parlamentet egy új jogszabály meghozatalára. Arra viszont kötelezi az Európai Bizottságot, hogy egy jogszabály-tervezetet készítsen elő, a parlamentnek pedig közmeghallgatást kell tartania az ügyben.
"Meglátjuk, hogy mire jut a cseh képviselő, mindenesetre elég jól szervezett akcióról van szó"- fűzte hozzá Bánki Erik.
Ha sikerrel járna is a cseh képviselő, vita van arról is, hogy a nyári vagy a téli időszámítást tekintsék-e alapnak, hiszen az északi és a déli országok mást szeretnének.
"Érdekellentét mindenképp látható az északi és déli államok között, hiszen más a mentalitásuk, a bioritmusuk, amihez nyilvánvalóan más-más időzóna felel meg. Egy dolog kétségtelen tény: 1990 óta jelentős, 4 ezer gigawattórás megtakarítást lehetett az átállással elérni például Magyarországon is, ez az ország ötheti áramfogyasztásának felel meg. Tavaly 120 gigawattórát spóroltunk" - mutatott rá a képviselő.
Hozzátette: ez azért is érdekes, mert egyre jobban teret hódítanak az energiatakarékos technikai eszközök, emiatt tehát csökkennie kellene a fogyasztásnak. A másik oldalon viszont egyre nagyobb a fogyasztók száma.
Mint mondta, nyilván ezzel a megközelítéssel szemben állnak azok, akik azt mondják: az emberek életritmusára nincs jó hatással az átállás, sőt, újabban a turizmusban érdekeltek is lobbiznak az eltörlésért.
"Egyelőre sem a Fidesz delegációjánál, sem az Európai Néppártban nincs napirenden ez a kérdés. Ám azt gyanítom, a következő ciklusban már terítékre kerül, s akkor mindenféle számítást figyelembe véve erről akár már politikai állásfoglalás is születhet" - jelezte Bánki Erik.
Hanganyag: Király István Dániel