A 398 hazai étterem bírálatát összegző katalógus megjelenése kapcsán Molnár B. Tamás úgy vélte: nagyon jót tesz a vendéglátásnak, ha ilyen tükröt kap maga elé. Mint mondta, a Gault Millau a minőség iránytűje akar lenni, azaz segít megtalálni a vendégeknek azokat az éttermeket, ahová érdemes betérni. Az étteremkalauz emellett húzóerőt jelent a vendéglátás számára is. Hiszen az éttermeknek is segítséget jelent, ha nemzetközi koordináta-rendszerbe helyezik őket.
Igaz ez az alapanyagokra is: rettenetesen hiányzik Magyarországon egy alapanyag-minősítő rendszer - mutatott rá az étteremkalauz főszerkesztője. Hozzátette: sajnos egyelőre nem sokan hisznek abban, hogy a jó minőségből is meg lehet élni, és olcsóbb, silány minőségű termékekből dolgoznak.
Márpedig amit a 70-es 80-as években csináltunk, az ma már nem megy. Magyarországnak törekednie kell arra, hogy valóban értékes termékeket hozzon létre, még akkor is, ha azoknak most nem kimondottan itthon lesz a piaci bázisa - hangsúlyozta.
Ennek ellenére szerinte megindult az evolúciós fejlődés a vendéglátásban: ma már 31 sapkával minősített étterem van az országban. Nagyon örömteli, hogy az úgynevezett gasztro-forradalom kitört Budapestről, s vidéken is megjelentek a jó szívvel ajánlható éttermek - tette hozzá.
Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy ma Magyarországon csak a jobban szituáltak engedhetik meg maguknak az étterembe járást. A felmérések szerint a lakosság hét százaléka megy el heti egy alkalommal vendéglátóhelyre, 20 százaléka pedig évente egyszer. Szomorúnak tartotta, hogy ma a budapesti éttermekben a vendégek 70-80 százaléka külföldi.
A hazai szakács és a cukrász képzés a szakember szerint szörnyű állapotban van. Jelezte: a Magyar Gasztronómiai Egyesület keresi a módját, miként lehet korszerű, akkreditált oktatást indítani.