Hamburg a legnépszerűbb német város

InfoRádió / MTI
2013. április 20. 08:33
Hamburg a legnépszerűbb hazai nagyváros a német lakosság körében, a legszebb jövő azonban Frankfurtra várhat a pénteken bemutatott felmérések szerint.

A YouGov közvélemény- és piackutató cég a nagyvárosok kedveltségéről és elutasítottságáról készített felmérést, a hamburgi világgazdasági kutatóintézet (HWWI) pedig azt vizsgálta, hogy melyik nagyváros lehet a legsikeresebb a jövőben.

A YouGov felmérése szerint a 82 milliós ország 17 százaléka Hamburgban élne a legszívesebben, ezzel a Hansa-város végzett az első helyen a félmilliónál több lakosú városok rangsorában. A második helyen München áll 15 százalékkal, a harmadik pedig Berlin 11 százalékkal. A legfiatalabb korosztályban, a 25 éven aluliak körében Berlin vezet. Ugyanakkor a főváros az elutasítottságban is az első, a lakosság 15 százaléka semmiképpen sem költözne Berlinbe a reprezentatív felmérés szerint, amely azt is kimutatta, hogy a németek 28 százaléka nem szeretne nagyvárosban lakni.

A HWWI összesen 16 szempont - köztük a lakosság létszámának és demográfiai összetételének alakulása, a foglalkoztatottság, a külföldiek aránya, az infrastruktúra és az oktatási rendszer minősége és kiterjedtsége - szerint elemezte, hogy milyen fejlődési pályát futhatnak be a nagyvárosok. A vizsgált statisztikai adatok alapján három mutatót - indexet - képzett. Végül az úgynevezett trendindex, a telephelyindex és a demográfiai index értéke alapján rangsorolták a városokat.

Az első helyen Frankfurt végzett, a második München, a harmadik Bonn. A vizsgálatot 2008 és 2010 után a harmadik alkalommal végezték el. Frankfurt végig megőrizte az elsőséget. Erősségei közé tartozik például a nemzetköziség és a közlekedési infrastruktúra, ezt mutatja, hogy a külföldi diákok aránya a Majna parti nagyvárosban a legnagyobb és a frankfurti a legnagyobb német repülőtér - emelték ki a HWWI szakértői.

A legnagyobb előrelépést Berlin érte el, a főváros a 2008-ban elfoglalt 24. helyről az 5. helyre ugrott, mindenekelőtt az úgynevezett kreatív gazdaság - a szellemi tulajdonon alapuló tevékenységet végző, például szoftverfejlesztő, vagy formatervező cégek összességének - térnyerése és az infrastrukturális fejlesztések révén.