A világ számos országában természetesnek veszik az emberek, hogy tiszta levegőt lélegezhetnek be, és tiszta vizet ihatnak. Ám jelentős azoknak az országoknak a száma is, ahol mindkét, az élet alapvető feltételének minősített tényező csak korlátozottan érhető el.
Országonként mintegy ezer felnőtt válaszadót kérdezett meg a Gallup abban a 140 államra kiterjedő felmérésben, amelynek eredményei szerint Európa kivételével globálisan jellemző, hogy az emberek élőhelyükön jobbnak tartják a levegő, mint a víz minőségét.
A nemzetközi mutató szerint a megkérdezettek 75 százaléka elégedett a levegő minőségével, és 68 százalék a vízével, míg Európában az adatok szerint a helyiek 79 százaléka tartja jónak a vízminőséget, és 75 százaléka a levegőminőséget.
Az amerikai kontinensen a lakosok 78 százaléka elégedett a levegő, és 73 százaléka a víz minőségével. Ázsiában a levegőt jónak minősítők aránya 84, a levegőt megfelelőnek tartók aránya 78 százalékos. A volt Szovjetunió, valamint a Közel-Kelet és Észak-Afrika területén a levegővel elégedettek aránya 68 százalékos, míg az előbbi régióban 61, az utóbbi esetében 63 százalékos a vízminőséggel megelégedők aránya.
A két mutató között a legnagyobb különbsége a Szahara alatti afrikai övezetre jellemző: a területen 78 százalékos a levegő minőségével elégedettek aránya, de a víz minőségét csak 51 százalék tartja megfelelőnek - számol be az ELTE TÁTK hírlevele.
Az eredmény szerint európai és ázsiai országokban élnek azok, akik a legnagyobb arányban elégedettek élőhelyük levegőminőségével. Írország, az Egyesült Királyság és Németország, valamint Kambodzsa, Banglades, Szingapúr, India és Tádzsikisztán, továbbá Ausztrália és Új-Zéland azok az országok, ahol a megkérdezettek több mint 90 százalékos arányban elégedettségüknek adtak hangot.
A skála két végén
Találni ugyanakkor olyan európai és ázsiai országokat is, amelyek a skála másik végére kerültek. A hongkongiak a legkisebb, 30 százalékos arányban elégedettek csak a levegő minőségével, míg Máltán a válaszadók 47 százaléka vélekedett ugyanígy. E két államon túl, az összesítés szerint alacsony (55 százalék alatti) az elégedettek aránya Ukrajnában, Oroszországban, Albániában, Libanon, Angola és Haiti területén, továbbá Irakban.
A vízminőséget illetően az Egyesült Királyságban (97 százalék), Németországban (96 százalék), Svédországban (96 százalék), Dániában (96 százalék) és Szingapúr területén (95 százalék) majdnem általános annak jó megítélése. A lakosok szintén 90 százalék feletti arányban elégedettek Finnország, Ausztria, Hollandia, Ausztrália, Luxembourg és Uruguay területén is.
A vízminőséggel legkevésbé elégedett országok zömmel a Szahara alatti afrikai övezetből kerültek ki. Kongóban a legrosszabb, 24 százalékos az érték. 30 százalék körüli az elégedettek aránya Sierra Leone, Haiti és Irak területén, de Gabon, Tanzánia, Togo, a Közép-Afrikai Köztársaság és Ukrajna esetében is alig haladja meg az arány a 40 százalékot.
A Gallup kutatói a magyarokat is megkérdezték, akik az európai átlaghoz közeli arányokban minősítették jónak hazánk levegő és víz minőségét. Magyarországon a megkérdezettek 77 százalékos arányban minősítették jónak a víz minőségét, és 78 százalékos arányban értékelnek jónak a levegő minőségét.