A nomofóbia, azaz az angol "no-mobile-phone phobia" rövidítésének fogalmát 2008-ban alkották meg, és azt a kellemetlen hiányérzetet írja le, amelyet akkor érzünk, ha mobil telefonkészülékünk nincs velünk, és így az azonnali kapcsolatteremtés szempontjából elérhetetlenek vagyunk. A telefonnélküliségtől való félelem egy friss brit felmérés szerint ijesztő mértékben terjed. A SecurEnvoy által ezer válaszadó bevonásával készült vizsgálat szerint a mobiltulajdonosok 66 százaléka érzi magát rosszul, ha nincs nála a telefonja.
A kutatás eredményei szerint a nők azok, akik az otthon felejtett készülékek miatt rosszabbul érzik magukat. Míg ők 70, a férfiak 61 százaléka szenved a nomofóbia állapotától. A különbség oka ugyanakkor a felmérés szerint az, hogy a férfiak nagyobb arányban rendelkeznek kettő készülékkel is, így esetükben kisebb a valószínűsége annak, hogy mindkét mobiljukat elfelejtik vagy elhagyják, és így elérhetetlenekké válnak.
A korcsoportokat tekintve a legfiatalabbak körében a legnagyobb a nomofóbiások aránya. A 18-24 év közötti korosztály 77, a 25-34 évesek 68 százaléka érzi kellemetlennek, ha nincs vele a telefonja. A két korcsoporton túl az 55 év felettiek érzik leginkább zavarónak a készülék hiányát.
A nomofóbia kérdését először 2008-ban mérték, akkor a válaszadók 53 százaléka panaszkodott hiányérzetre, ami azt jelenti, hogy az elmúlt négy évben a mobilkészülékhez társított szükségérzet tovább erősödött, és ezzel együtt nőtt azok aránya, akik bizonytalannak érzik magukat nélküle.