Négy évtized után először láthat eleven vombatot a magyarországi közönség a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A nemrégiben érkezett két állat kedden mutatkozott be a nyilvánosságnak, és azóta a nagyközönség is láthatja az állatkerti ausztrál zóna részeként most átadott létesítményben - közölte Hanga Zoltán szóvivő.
Maga a vombat az erszényesek közé tartozó, Ausztráliában honos állat, mely legközelebbi rokonságban a koalákkal áll. Velük ellentétben azonban a vombatok talajlakó, illetve ásó életmódot folytatnak, így lényegében "földi koaláknak" is nevezhetnénk őket. A természettudósok a vombatok három faját különböztetik meg, amelyek közül a budapesti állatok a csupaszorrú vombat nevű fajt, s ezen belül annak tasmániai alfaját (Vombatus ursinus tasmaniensis) képviselik.
A vombatok bemutatása igazi kuriózumnak, különlegességnek számít, hiszen Ausztrálián kívül eddig csak kilenc állatkertben láthatott vombatokat a nagyközönség, amely állatkertek közül összesen három található Európában, egészen pontosan a németországi Duisburgban és Hannoverben, illetve a belgiumi Planckendaelben (Mechelen mellett).
A Fővárosi Állat- és Növénykertben egyébként korábban is élt már vombat. Az első állat 1897-ben érkezett, majd 1911-ben, éppen száz éve is szállítottak Budapestre egy vombatot, méghozzá szintén Tasmániából. A negyven év feletti látogatók pedig még emlékezhetnek arra a déli szőrösorrú vombatra (Lasiorhinus latiforns), amely 1956. augusztus 22-én érkezett, és egészen 1973. január 3-ig volt látható az Állatkertben.
Alapos tanulmányok
A most bemutatkozott állatok érkezését kétéves szervezőmunka előzte meg. Ennek során az érintett állatkerti szakemberek alaposan tanulmányozták a vombatok állatkerti tartását. Egyrészt, mert a kert legrégebb óta szolgálatban lévő munkatársa is csak 1973 márciusától dolgozik az intézményben, tehát senkinek sincsenek személyes emlékei a vombatok gondozásáról, másrészt a velük kapcsolatos ismeretek és technológiák is sokat fejlődtek az elmúlt négy évtizedben. Az Állatkert szakemberei Németországban és Tasmániában is jártak az idei év folyamán.
A vombatok - név szerint Molly és Wally - nagyjából egyidősek. A nőstény 2008 januárjában, a hím ugyanezen év márciusában született, tehát nemsokára négyévesek lesznek. A nőstény Tasmánia keleti feléből, a hím pedig a sziget északi vidékéről való, de mindkettő mesterséges körülmények között született, tehát nem vadon befogott állatokról van szó. Egészen fiatalon kerültek össze a tasmániai Richmondban működő ZooDoo Wildlife Park-ban, s innen érkeztek végül Budapestre.
Az éppen száz évvel ezelőtti, 1911-es vombat szállításkor négy hónapig tartó hajóút kellett ahhoz, hogy az állat Tasmániából Magyarországra jusson. Most azonban az állatok természetesen légi úton kerültek Budapestre. Hobartból először Melbourne-be, onnan Dohába, a katari fővárosba, majd Dohából Budapestre összesen több mint 16 ezer kilométernyit repültek. A szállítás lebonyolításában a Qatar Airways támogatta az Állatkertet. Az állatok végül múlt héten, kedden este érkeztek meg végleges lakóhelyükre, de az elmúlt napokban még csak a gondozók láthatták őket.
A vombatok számára egyébként egy meglévő épület átalakításával és egy új kifutó létesítésével alakítottak ki megfelelő helyet a 2010-ben átadott Ausztrálház szomszédságában. Így a Vombatház is része annak az ausztrál zónának, amelyben a régió számos jellegzetes, illetve kevésbé ismert állata kerül bemutatásra, a különféle kenguruktól a kazuáron át a gallérosgyíkig.
És a szaporulat?
Arról, hogy hosszabb távon kölyökre is lehet-e számítani, pillanatnyilag még korai lenne beszélni, hiszen a vombatok állatkerti szaporítása nem egyszerű feladat. Európában az 1910-es évek óta csak három helyen, 1914-ben Halléban, 1931-ben Whipsnade-ben, az elmúlt évtizedekben pedig Hannoverben sikerült a vombatok szaporítása.
Ennek legfőbb oka, hogy a vombatok más állatkerti emlősökhöz képest sokkal válogatósabbak a nekik felkínált tenyészpárral kapcsolatban, ráadásul a manapság állatkertekbe kerülő állatok jelentős része úgynevezett mentett vombat, amelynek szüleit autók gázolták el.
Az esetleges budapesti szaporítás szempontjából bíztató, hogy maga a Zoodoo Wildlife Park, ahonnan a két állat érkezett, igen eredményesen szaporítja a vombatokat. Ráadásul Molly és Wally frigyéből az év elején már született egy utód Tasmániában, vagyis összeszokott párról van szó.
A vombatok az erszényesek közé tartoznak, és - bár ez nem minden erszényesre jellemző - a nőstényeknek jól fejlett erszényük is van. A kengurukétól azonban sokban különbözik ez az erszény, hiszen nem előre és felfelé, hanem hátrafelé nyílik. A háromhetes vemhesség után rendkívül fejletlen állapotban világra jövő újszülött fejlődése ebben az erszényben, mint afféle "második méhben" folytatódik. Az erszény majdnem fél évig nyújt menedéket a kölyöknek.
Állandóan növő fogak
A vombatok növényevő állatok. Bár szívesen ásnak ki gyökereket és gumókat, a legfőbb táplálékukat a pázsitfüvek, ezen belül a különféle perjék, a hazai árvalányhajjal és sziki füvekkel rokon fajok, többféle ausztrál vadköles, illetve a zab alkotja. Ezek a növények nagy mennyiségű kovát tartalmaznak, ami erőteljesen koptatja a fogakat rágáskor. Ezért a vombatoknak - az erszényesek közül egyedülálló módon - állandóan növekvő fogaik vannak, hogy az erőteljes kopást ellensúlyozzák. Fogazatuk az elülső, megnagyobbodott metszőfogpárok miatt sokban emlékeztet a rágcsálókéra.
Télálló vombat
A természettudósok három különféle vombatfajt tartanak számon. Az északi szőrösorrú vombat csak Queensland állam egy kis területén fordul elő. Kritikusan veszélyeztetett, jelenleg kb. 120 egyed él ebből a fajból. A déli szőrösorrú vombat gyakoribb, Dél-Ausztrália, illetve Nyugat-Ausztrália szövetségi államok területén honos. A nálunk is látható csupaszorrú vombat mind közül a legsikeresebb. Ráadásul olyan vidékeken is jól érzi magát, ahol telente (Ausztráliában június és augusztus között) még hó is szokott lenni.
A név eredete
A vombat szó azoknak az ausztrál őslakóknak a nyelvéből származik, akik eredetileg a mai Sydney vidékén éltek. Az általuk beszélt nyelv, a dharuk napjainkra kihalt, nincsenek már anyanyelvi beszélői. Szókészletéből azonban számos elnevezés az egész világon ismert. A vombaton kívül dharuk nyelvből származik a koala és dingó, valamint az eszközök közül a bumeráng neve. Egyébként egy ausztrál kisváros, egy kisbolygó, egy népszerű ausztrál focicsapata, sőt, még egy tankelhárító lőfegyver is a vombat nevet viseli. Bár sok nyelvben az állat neve "wombat" formában szerepel, magyarul vombatnak írandó helyesen.
Szigeti vombatok
Ausztrália a Föld többi kontinensétől távol eső, elszigetelt világ. Mivel ide csak kevés méhlepényes emlős jutott el, az ősi erszényesek zavartalanul fejlődhettek és alkalmazkodhattak, így a mai napig igen sok képviselőjük maradt fenn. A vombatok már helyben, az ausztrál kontinensen alakultak ki, sokáig azonban talány volt, hogy hogyan jutottak el a kontinenstől tengerszorosokkal elválasztott szigetekre, pl. Tasmánia területére. Úszni ugyan tudnak, de ilyen távolságokat nem lennének képesek a nyílt tengeren leküzdeni. Ma már tudjuk, hogy a jégkorszakok idején a világtengerek szintje alacsonyabb volt, így a vombatok száraz lábbal járhattak át a kontinensről Tasmániába.