A Nature Neuroscience című szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerzői szerint a derűlátásnak fontos egészségügyi előnye van. A University College London kutatói úgy találták, hogy a vizsgálatba bevont emberek 80 százaléka optimista volt még akkor is, ha nem így címkézte magát.
A tesztben részt vevő 14 embert először kikérdezték arról, hogy nyolcvan különböző esemény - például válás vagy rákbetegség - véleményük szerint mekkora valószínűséggel eshet meg velük. A következő lépésben elmondták nekik, hogy a tapasztalatok alapján milyen valószínűséggel fordulnak elő ezek az esetek, és megkérték őket, hogy ezek ismeretében pontozzák újra saját esélyeiket.
A második és harmadik szakasz közben a résztvevők agyi aktivitását szkenneléssel követték a kutatók. Amikor a hír - azaz a becslés, amelyet hallott az önkéntes - kedvező volt, akkor az agy hibafeldolgozásban közreműködő részének, frontális lebenyének aktivitása jóval nagyobb volt. A kedvezőtlen információk hallatán a leginkább optimista embereknél volt a legkisebb a frontális lebeny aktivitása, és a legkevésbé derűlátóknál a legnagyobb. Ez azt jelenti, hogy az agy kiválasztja, milyen tényre figyel oda inkább - számolt be a BBC hírportálja.
Tali Sharot kutatásvezető egy példán keresztül mutatta meg az optimista és a borúlátóbb szemlélet között tapasztalt különbséget. A rák 30 százalékos valószínűséggel jelentkezhet valakinél élete során. Amikor egy önkéntes eredetileg 40 százalékra tette saját magánál ennek kockázatát, majd megtudta a tapasztalati valószínűséget, akkor az újraértékelési körben jelentősen módosította eredeti véleményét, 31 százalékra csökkentette a vélt kockázatát. Ha azonban valaki eredetileg csak 10 százalék kockázatot feltételezett, a valós esély megismerése után csak igen kicsit változtatott eredeti jóslatán, alig növelte az elvárt kockázatot.
- A "dohányzás öl" üzenet nem működik azoknál, akik úgy vélik, hogy saját rákkockázatuk alacsony. A válások aránya 50 százalék, ám az emberek nem gondolják úgy, hogy ez rájuk is vonatkozik. Agyunkban egy igen alapvető elfogultság működik - magyarázta Sharot, aki szerint a jelenség jó oldala, hogy felmérések szerint ritkábban fordulnak elő bizonyos betegségek, például szívroham vagy rák az optimistáknál, a rossz oldala azonban, hogy alulbecsülhetjük a kockázatokat.