Nem minden a pénz, főleg ha a boldogságról van szó (üres pénztárcával vagyunk hajlamosak erre gondolni). Tény, hogy életminőségünket nagyban befolyásolják egyéb tényezők is. A napsütés, légszennyezettség stb. mind napi szinten meghatározza életünket. Vajon milyen fontosak lehetnek ezek, tényleg nem számít a vagyon?
Az OECD által megalkotott index olyan változókat is tartalmaz, amelyeket egyetlen pénzügyi mutató sem tud figyelembe venni. Ilyen például a környezet állapota, az oktatás, a kormányzat, az egészség, a biztonság és a jövedelem. A jóléti index meghatározásakor figyelembe vett tényezők szorosan hatnak a jólétünkre, éppen úgy, mint a havi fizetésünk.
1989 óra munka, kevés pénz és boldogtalanság
A tanulmányból kitűnik, hogy Magyarország korántsem tartozik a boldog országok közzé, legtöbb tényezőben átlagosan vagy kicsivel az alatt teljesítünk. Az OECD átlagfizetésénél kevesebbet vihet haza egy magyar dolgozó. A 18 és 65 év közöttiek közül csak 55 százaléknak van állása. Aki dolgozik, az viszont nem keveset, átlagosan 1989 órát egy évben (38,25/hét). Az oktatás színvonala viszont legalább átlagosnak tekinthető, amennyire a diákok olvasási készségéből meg lehet ezt állapítani.
Környezetünket tekintve nem állunk rossz helyen, a légszennyezettség az átlag alatt van. Az elérhető életkorunk ennek ellenére több mint öt évvel alacsonyabb az OECD többi országának átlagánál. Csupán az emberek 23 százaléka elégedett az életével, máshol ez közel 60 százalék.
A GDP növekedésével erőteljesen nő a jóléti index értéke is. Talán közvetlenül nem lehet megvenni a boldogságot, de valahogy talán megalapozhatjuk vele azt. Pénzbe kerül az egészség, az oktatás és még sorolhatnánk. Ez lenne a gazdasági fejletség és jólét közötti összefüggés lényege?
Láthatóan szoros kapcsolat van az eddig is jól ismert pénzügyi mutató és a jóléti index között. Bár szerencsés országok lakói kisebb pénzből is boldognak tudják magukat mondani.
Új-Zéland lakosságának 77 százaléka elégedett életével, pedig GDP és fizetés tekintetében korántsem az élmezőnyben foglalnak helyet. Az ország légszennyezettsége az egyik legalacsonyabb, átlagos elérhető életkoruk is igen magas, 80,4 év. A munkaképes lakosság (16 és 64 év közöttiek) 72 százalékának van munkája, akik 1729 órát dolgoznak évente.
Azt mindenképp fontos megjegyezni, hiszen egyik alapja lehet a boldogságuknak, hogy az új-zélandiak 97 százaléka meg tud nevezni valakit, akire számíthat bármilyen helyzetbe is kerül élete során. Nekünk sajnos ez sem adatott meg.
A OECD által készített interaktív honlapon megalkothatjuk saját jóléti indexünket is. Bár nincs olyan feltétel, amivel hazánkat az élre hozhatnánk.