Tapasztalatait Raymond Klaassen, a svédországi Lundi Egyetem kutatója összegezte a Biology Letters című szaklapban. A gázlómadarak vándorlási szokásairól ez idáig kevés információjuk volt a szakembereknek.
Klassen tíz példányt szerelt fel a madarak nyári svédországi szállásán apró készülékekkel, amelyek rögzítették a repülési útvonalat. A következő évben három készülék került elő, amelyek segítségével rekonstruálták a madarak vándorlási útvonalát.
Mindhárom sárszalonka a Keleti-tengeren, a Balkánon, az Adriai-tengeren, a Földközi-tengeren majd a líbiai partoktól a Szaharán keresztül repült Közép-Afrikába.
Míg más vándormadarak utazásuk során pihenésre és táplálkozásra használják ki a lehetséges megállóhelyeket, a nagy sárszalonkák megállás nélkül teljesítik a távot, és a visszautat is szinte nonstop repüléssel teszik meg.
Klaassen elmondása szerint az állatok a csaknem száz kilométeres óránkénti sebességet is elérik. Eközben a meteorológiai információk szerint repülési magasságukban nem segíti őket hátszél.