A zsidók szamárháton érkező királyát a jeruzsálemi nép pálmaágakat lengetve és ruháit eléje szórva ünnepelte. Jézus azért választotta e nem túl elegáns utazási eszközt, hogy ezzel is kifejezésre juttassa, ő nem olyan értelemben király, mint az evilági uralkodók.
Régebben a jeruzsálemi szertartások vezetője is szamárháton vonult be a liturgiára, a hívek pedig ruhájukat terítették elébe. A szokás hazánkban sem ismeretlen. Régi ábrázolásokon látható, hogy a virágvasárnapi szertartásra így érkeztek a papok. Olyan középkori metszetek is vannak, melyeken a szamár fából készült és kerekeken húzták a templomhoz - emlékeztet közleményében Szerdahelyi Csongor, a ferences sajtóközpont vezetője
A szentkúti ferencesek tavaly is héhalmi cigányoktól kölcsönkért, igazi szamárral próbálkoztak, amely azonban elég makacs volt, így húzni-vonni kellett, hátán a gvardiánnal. Akkor a szamár gazdája nem volt jelen, ezért a jószág kissé szófogadatlan volt. Most az ő segítségével várhatóan jobban veszi majd az akadályokat a kedves jószág. A csacsit egyébként az eléje szórt színes ruhadarabok ijeszthették meg legutóbb, ennek ellenére idén is feldíszítik a szamár útját a héhalmi romák.
Az esetnek híre ment, és azóta is sokakat jókedvre derít. Egy kórházi önkéntes lelkipásztori segítő mesélte: "Szerdánként betegeket látogatok a Korányi kórházban. Egyik alkalommal az egyik kórteremben négy asszonyt találtam, lehangoltak, rosszkedvűek voltak, szólni is alig volt kedvük. Mondtam nekik, hogy jön a nap folyamán egy ferences atya, aki szentmisét mutat be, és aki nem tud azon részt venni, azokat szívesen meglátogatja a betegágyuknál. A ferences szót hallva az egyik palócosan beszélő asszony arca felderült, és elkezdte mesélni szentkúti élményeit, köztük is elsőként a virágvasárnapi csacsis kalandot. Az egykedvű betegek arca felderült, részt vettek a szentmisén, és aki tehette, szentségekhez járult."
Vagyis a makacs csacsi is tud segíteni.
A virágvasárnapi ünnepi szentmise Mátraverebély-Szentkúton 11 órakor kezdődik. A nagyhét további programjairól és a húsvéti lelkigyakorlaton való részvétel lehetőségéről a www.Szentkut.hu oldal tájékoztat.
Virágvasárnapon tilos a munka, s főként a mulatság. A Mátraalján úgy tartják, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot. A népszokás szerint ekkor jó elvetni a virágmagvakat, mert szebbek és illatosabbak lesznek.
A katolikus egyházban ez a nap Ifjúsági Világnap is egyben, amelynek rendszeres megtartását II. János Pál pápa vezette be 1985-ben. (MTI)