A szén-dioxid miatt több a szénanáthás Európában?

Infostart
2011. április 13. 08:59
A szén-dioxid-kibocsátás hatására növekedhet a pollenkoncentráció az európai városokban - derül ki egy friss kutatásból, amelynek során a kontinens tizenhárom országában végeztek méréseket.

Kapcsolatot találtak kutatók a szén-dioxid-kibocsátás, és a növények által termelt pollen mennyisége között: minél több a levegőben az üvegházhatású gáz, annál több a virágpor. A szakértők tizenhárom európai uniós országban végeztek méréseket, és huszonöt növényfajt vizsgáltak, amelyek közül több allergéneket bocsát a környezetbe.

Európában hosszú ideje emelkedik az allergiások száma: Magyarországon a becslések szerint a lakosság negyede szenved a betegség valamelyik formájától, míg az Egyesült Királyságban 2001 és 2005 között harmadával nőtt az effajta immunproblémával küzdők aránya.

A szakértők korábban azt vizsgálták, befolyásolja-e a hőmérséklet a megtermelt pollen mennyiségét, de kiderült, hogy ez kizárható. Ahogyan néhány más tényező is. "Azt hittük, hogy a talaj kihasználásának változása miatt lesz több a pollen, erre azonban nem találtunk bizonyítékot. Aztán a hőmérséklettel próbáltunk kapcsolatot találni, de az sem sikerült" - magyarázta Annette Menzel, a Müncheni Műszaki Egyetem munkatársa.

Maradt tehát a szén-dioxid-kibocsátás mint a pollenképződést elősegítő faktor. Azt pedig korábbi kísérletek igazolták, hogy a gáz jelenlétében a fák több, a szaporodásukhoz szükséges port állítanak elő.

Az új vizsgálat során a megfigyelt fajok hatvan százalékánál jelentkezett a pollentermelés növekedése, köztük kilenc olyannál, amely allergén hatású port bocsát ki. A kutatásban résztvevő országokban sem növekedett folyamatosan a pollenterhelés, sőt, egyes államokban csökkent.

A pollenkoncentráció jellemzően a városokban nőtt a szén-dioxid hatására, azokon kívül nem figyelték meg a jelenséget. A szakértők szerint ennek oka az lehet, hogy a növények növekedését és terméshozamát csökkentő ózonmolekulák a városokon kívül lassabban bomlanak le.

Bár a jelenséget tovább kell vizsgálni, a kutatók levonták a következtetést: a várostervezési felelősöknek érdemes jobban odafigyelniük arra, hogy milyen növényeket telepítenek a környezetbe.