A legnehezebb kérdés a meteorológusoknál, hogy miként lehet mérni a szolgálat pontosságát. Egy nemrég rendezett szakmai megbeszélésen kiderült, hogy nem egyszerű annak a matematikai megfogalmazása, hogy egy prognózis jó vagy rossz - jelentette ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke.
Ha például a meteorológiai szolgálat azt jelzi, hogy hazánk fölé egy anticiklon érkezik, ami derült, felhőmentes időt jelent, harminc Celsius fokos hőmérséklettel, és valaki mondjuk Püspökladányban, a kertjében csak 28 fokot mér, vagy egy műholdképen észrevehetetlen, helyi felhőből záport kap a nyakába, akkor vajon jó volt-e az előrejelzés? - tette föl a kérdést a szakember.
Dunkel Zoltán hangsúlyozta, hogy az előrejelzsé mérvadó értékét a meteorológiai állomások főbb adatai jelentik, amelyekből, különböző matematikai eszközökkel a rácspontokra vetítve nézik meg, hogy mekkora volt az eltérés. Erről statisztika készül, ami kiküszöböli a helyi értékkülönbségekből eredő problémákat - magyarázta a meteorológus.
Amit nagyon jól előre lehet jelezni, és működik is, az a hőmérséklet. A csapadék megjóslása már bizonyos helyzetekben nehezebb. Hasonló a helyzet a széllel is. Azt ugyanis, hogy ennek ereje egy bizonyos kategória alatt vagy fölött lesz-e, viszonylag könnyű megmondani, de a pontos értékek már eléggé helyfüggők - mondta Dunkel Zoltán.
Azt lehet tehát mondani, hogy néhány órára szinte száz százalékos prognózist adhatunk, és még 24-36 órán belül is közelít a tökéleteshez az előrejelzés, körülbelül két hét az az időtartam, amikorra ez az érték már hatvan százalék körülire csökken. Ez már nem tekinthető teljesen megbízható értéknek - összegezte a szakember.
Költségcsökkentést várnakel
Dunkel Zoltán a műsorban egyebek mellett beszélt az Országos Meteorológiai Intézet működtetéséről is. Elmondta: ha végig nézzük a listát az évek óta bevett gyakorlatról, akkor kiderül, hogy valamiben mindig lehet javítani, növelni a hatékonyságot. Az OMSZ jól áll abban a kérdésben, hogy van-e elegendő munkatársa, vagy a rendelkezésre álló forrásait ki tudja-e használni. Ilyen helyzetben viszont nagyon nehéz tovább racionalizálni a szervezetet - szögezte le az elnök.
Ha nem javul a költségvetési helyzet, akkor az olyan klasszikus költségkímélési területeken, mint például a gépkocsihasználat, vagy a rendelkezésre álló műszerek bevetése, valóban lehet takarékoskodni - fűzte hozzá.
Az OMSZ ugyanis, miként minden más nemzeti meteorológiai szolgálat rádiószondát bocsát föl. Hazánkban jelenleg naponta háromszor, éjfélkor Budapestről és Szegedről, délben pedig a fővárosból bocsátanak föl ilyen mérőműszert. Ezek egyenként ötvenezer forintot érnek, tehát naponta százötvenezer forintba kerülnek - szépen fogalmazva - az adózó állampolgároknak. A felszállásokat például lehet csökkenteni - fejtette ki Dunkel Zoltán.
Az elnök hozzátette: a költségvetési törvényben megfigyelhetők a szigorítások. Az állam az OMSZ működésének költségeihez 38 százalékkal járul hozzá, a fennmaradó részt a szolgálatnak kell megteremtenie a piaci bevételekből.
Összehasonlításképpen: a portugál, a görög vagy az meteorológiai szolgálatok például abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy száz százalékos állami támogatással dolgozhatnak - jegyezte meg az elnök.
A teljes interjút meghallgathatja, ha ide kattint!
Hanganyag: Ignáth Márk