A tudományos tanács egészségügyi munkacsoportjának vezetője, Schaff Zsuzsa akadémikus azt mondta: joggal várják el az emberek az egészségügytől, hogy az olyan kérdésekre választ adjon, hogy például mérgező-e az iszap, káros lesz-e hosszú távon, a tüdőn kívül más szervre hat-e.
Schaff Zsuzsa nem tudott válaszolni arra a kérdésre, lehet-e a vörösiszappal elöntött területen élni. Mint mondta, kellenek még a további vizsgálatok, például azzal kapcsolatban, károsodhat-e a vese vagy a máj.
Elmomdása szerint nagyon kis mennyiségben vannak jelen a mérgező anyagok, és az esetleges súlyosabb károsodást néhány hónapon belül ki lehet mutatni. Az viszont évekkel mérhető, hogy hosszabb távon van-e káros hatása a vörösiszapnak.
Az egészségügyi kockázat megítélésénél azt is figyelembe kell venni, hogy egészséges vagy beteg emberről van-e szó, hiszen ettől függően változhat a vörösiszap hatása - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ez esetleg csak évek múlva derülhet ki.
Azt viszont néhány hónap alatt állatkísérletekkel el lehet dönteni, hogy van-e káros toxikus mérgező anyag a vörösiszapban, koncentráltan egyes területeken, és az összegyűlik-e a szervezetben - hangsúlyozta a szakértő.
A lakosságot és a mentésben résztvevőket bizonyos időközönként megvizsgálják, ha bármilyen eltérést tapasztalnak náluk, a legmagasabb szintű betegellátást kapják meg.
A Róbert Károly Főiskola dékánja, Bíró Tibor arról beszélt, többféle módszerrel: lézerszkennerrel, hőképek segítségével dolgoztak a katasztrófa helyszínén.
Megállapították például, hogy a talajon hol annyira vastag az iszapréteg, hogy azt már el kell dózerolni, hol milyen a szennyezőanyag-koncentráció, de például azt is meghatározták, milyen helyrajzi számon fekvő ingatlanokat öntött el az iszap.