A korábbi kutatások a specifikus étrend-kiegészítők, például a kalcium, a D-vitamin szerepét vizsgálták a csontritkulás alakulásában, ugyanakkor a tudósokat nem igazán foglalkoztatta, hogy az étrend egészében miként hat a csonttömegre.
"Az emberek azonban élelmiszert fogyasztanak, nem pedig különálló tápanyagokat" - jegyezte meg Lisa Lansetmo, a montreali McGill Egyetem kutatója, aki kollégáival 3539, posztmenopauzális korban lévő nő, valamint 1649 ötven feletti férfi sorsát követte egy sokéves vizsgálatban. A kutatás során az élelmiszerekben lévő tápanyagoknak az élelmiszer tömegéhez viszonyított mennyiségét jelző "tápanyagsűrűség" és a csonttörések kockázata közötti összefüggéseket vizsgálták.
Induláskor a résztvevők kitöltöttek egy, az étrendjüket firtató részletes kérdőívet, majd a kutatók minden egyes személyre lebontva kiszámították a tápanyag-sűrűségi mutatót. A magas tápanyag-sűrűségű étrendben rengeteg zöldség és gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona, babfélék és sok hal szerepelt.
A következő 7 év során 70 férfi és 372 nő szenvedett súlyos balesethez nem köthető csonttörést.
Általánosságban a kutatók úgy találták, hogy nők esetében minden 40 százalékos kalóriabevitel-növekedés, amely zöldségekből, gyümölcsökből és más magas tápanyag-sűrűségű élelmiszerekből származik, 14 százalékkal csökkenti annak a valószínűségét, hogy az illető a következő tíz év során csonttörést szenved. Ez a megállapítás még oly módon is helytállónak bizonyult, amikor olyan tényezők hatását is figyelembe vették, mint a csonttömeg, csontsűrűség, dohányzás, D-vitamin és kalcium bevitele.
Hasonló tendenciát figyeltek meg a férfiak esetében is, ám a különbség nem volt statisztikailag szignifikáns.
Mint Lisa Langsetmo rámutatott, a mostani kutatás nem bizonyítja ugyan, hogy a tápanyagokban gazdag étrend megelőzi a csonttöréseket, ám az egészségesebb táplálkozás a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbaj kockázatát csökkentve jótékonyan hathat a csontozat állapotára is.