Sánta Sándor elmondása szerint az elmúlt három-öt év növekedési trendjét törte meg a gazdasági válság, a minőségi édességek térhódítása azonban nem állt meg, mára 83 százalékos értékbeli részaránnyal abszolút uralják a szezonális, ünnepi piacot.
Ismertetése szerint a magyarok az elmúlt évben átlagosan 3,5 kilogramm édességet fogyasztottak, ami némi visszaesést mutat az előző évek négy kilogrammot közelítő mennyiségéhez képest. Mint mondta, a válság mellett az is visszafoghatja valamelyest az eladásokat, hogy a kereskedelmi láncok egyre később helyezik ki az édességeket a polcokra az ünnepi szezon közeledtével.
Sánta Sándor ismét felhívta a figyelmet a valódi csokoládé és a bevonómassza közötti különbségekre. "Ha valódi csokit akarunk venni, a kakaóvajat és kakaómasszát kell keresnünk az összetevők között" - hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy a hazai előírások alapján tejcsokoládé esetében 25 százalékos, étcsokoládénál pedig 35 százalékos kakaó-szárazanyag tartalom fölött számít a termék csokoládénak.
A magyar piacon jelenleg 80-85 százalékban importcsokoládékat értékesítenek, mivel a hazai gyártókapacitás a 2000-es évek eleje óta sajnos zsugorodóban van. Megerősítette azt is, hogy az utóbbi időben valóban nő a kereslet a magyar "retrótermékek" iránt, melyekkel a gyártók kreatívan kísérleteznek is, például új ízek bevonásával. A retrótermékek ugyanakkor jellemzően még nem rendelkeznek számottevő piaci részesedéssel - tette hozzá a szövetség elnöke.
Török Zsuzsa pszichológus arról beszélt, hogy a kulináris élvezetek fontos forrását jelentik a boldogságnak. "A csokoládé gyógyír a léleknek: beindítja a szerotonin termelődését, ami enyhíti a depressziót és a szorongást, koffeintartalma élénkebbé, teobromin-tartalma nyugodtabbá teszi fogyasztóját, ráadásul a manapság közszájon forgó örömhormon, a dopamin termelődését is kiváltja" - fejtette ki. Török Zsuzsa megjegyezte azt is, hogy a magyar nyelv többnyire pozitív jelentéstartalommal ruházza fel az édes szót, így például az édesded, az édes kettes és az édesanya esetében.