Ezért csökkent felére a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás

Infostart
2010. szeptember 29. 20:13
Az elmúlt két évtized alatt felére csökkent Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozások száma - állapította meg az Országos Alapellátási Intézet elemzése. Császár Albert osztályvezető főorvos az InfoRádiónak elmondta: a javulás a hatékony gyógyszereknek köszönhető, de életmódbeli váltás nem következett be, ami idővel akár a visszájára is fordíthatja a trendet.

Az 1990-es adatokhoz képest nagyjából felére csökkent a szív-és érrendszeri halálozások száma Magyarországon - közölte az InfoRádióval Császár Albert osztályvezető főorvos az Országos Alapellátási Intézet elemzését ismertetve. Kiemelte: a javulás oka a megfelelő laborok kiépítése, az akut ellátás jobb megszervezése, továbbá a kezeléskor alkalmazott zsírcsökkentő, vérnyomáscsökkentő és cukorbetegség elleni szerek használatának jelentős növekedése.

A szívkatéterezés elterjedése következtében másfél évtized alatt csaknem megfeleződött a koszorúerek elzáródása miatt fellépő akut miokardiális infarktus okozta halálozás, amely az 1993-as 15 ezerről 2007-re 8400-ra csökkent.

A legnagyobb változások az emelkedett vérzsír-szint kezelésében történtek 2002 óta, ám a betegszámot nézve a magas vérnyomás terén tapasztalható kisebb emelkedés nagyobb néptömegeket érintve nyilván nagyobb hatással bír - derül ki az elemzésből. Jelenleg hipertónia miatt Magyarországon 3 millióan részesülnek kezelésben. Míg 2000-ben 350 ezren szedtek koleszterincsökkentő készítményeket, nyolc évvel később számuk elérte az 1 millió 200 ezret. Az ismert cukorbetegek száma 2000-ben 400 ezer volt, jelenleg 600-700 ezer körül van. A diabéteszesek tényleges száma azonban nagyobb, mert vannak olyan cukorbetegek, akik csupán diétáznak.

Az életmódot tekintve ugyanakkor rosszabb a helyzet: a túlsúlyosság mértéke és a cukorbetegek száma növekedett, a dohányzás a nők körében a világon egyedülálló módon emelkedett, a férfiaknál pedig minimálisan csökkent - hangsúlyozta az egyetemi tanár. Az adatokat vizsgálva a zsírmennyiség nyolc év során gyakorlatilag változatlan maradt, a cigarettára és alkoholra fordított összeg pedig emelkedett. Nincs jelentős változás a gyümölcs- és zöldségfogyasztás tekintetében sem.

Császár Albert szerint potenciális veszélyforrást jelent, hogy a gyógyszeres kezelési lehetőséget túlszárnyalja annak a hatása, hogy alig mozognak az emberek, és helytelenül táplálkoznak.

Hanganyag: Hegedûs Zsuzsa

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást