A University of California kutatócsoportja egereken végzett kísérleteket: a 224 állatot nyolc csoportra osztották aszerint, hogy mennyit mozognak, majd szelektív szaporítással sikerült egy olyan egérpopulációt kitenyészteniük, amelynek tagjai jóval gyakrabban használják a terráriumba tett mókuskereket, mint a kontrollcsoportba tartozó társaik.
Theodore Garland biológusprofesszor szerint az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a lustaságnak genetikai háttere van, a felfedezés azonban csak akkor válik majd igazán fontossá, ha az aktív életformával és a sok testmozgással összefüggő géneket az emberi szervezetben is sikerül felfedezni. A szakember kiemelte, ha a kutatást sikerült tovább folytatni, a jövőben akár olyan gyógyszereket is sikerül létrehozni, amelyek aktívabbá tehetik a lusta embereket. "Ezek a gyógyszerek vonzóbbá tehetik a kevésbé aktív életmódot folytató férfiak és nők számára a testmozgást" - magyarázta Garland.