A Torontói és a Montreali Egyetem kutatói 662 középiskolással töltettek ki egy 20 kérdésből álló kérdőívet dohányzási szokásaikról és hangulatukról.
A tizenéveseket három csoportra osztották: a nem dohányzókra, azokra a dohányosokra, akik "öngyógyítás" céljából gyújtanak rá, hogy jobb kedvük legyen, és azokra a cigizőkre, akik nem öngyógyítás céljából dohányoznak.
A vizsgálatban résztvevőket arra kérték, pontozzák az olyan depresszív tüneteket, mint túl fáradtnak érzi magát ahhoz, hogy bármit is csináljon, gyakran felébred éjszaka, boldogtalannak, szomorúnak és lehangoltnak érzi magát, reménytelenséget érez a jövőt illetően, ideges és feszült, túl sokat aggodalmaskodik.
Azoknál, akik a dohányzást hangulatjavítónak használják, nagyobb az esélye a depresszió tüneteinek súlyosbodására, mint azoknál a tinédzsereknél, akik soha nem gyújtottak rá - fogalmazták meg a kutatók a vizsgálat végkövetkeztetését.