Az orvosok már régen megfigyelték, hogy Franciaországban vagy a görög szigeteken lényegesen kevesebb a koszorúér-betegség és ennek megfelelően a szívinfarktus, mint Európa más részein. A táplálkozáskutatók ezt jórészt a mediterrán étrend javára írták.
Ez a diéta teljes őrlésű gabonafélékből sütött kenyeret, sok zöldséget és gyümölcsöt, halat, de főleg olyan többszörösen telítetlen zsírokat tartalmaz, mint az olívaolaj. Része a mértékletes alkoholfogyasztás - esősorban a vörösboré -, viszont kevés benne a vörös húsból és a teljes tejből készült ételek.
A mediterrán étrenden élők "rossz" LDL-koleszterin vérszintje átlagosan alacsonyabb, és közöttük ritkább is a túlsúlyos, de ez önmagában nem látszik elégnek a szívvédő hatás magyarázatához. Gyakran emlegetik a francia paradoxont is, amelynek lényege, hogy noha az ottani konyha sokkal több vajat és telített zsírt használ, mint más országoké, Franciaországban a helyi vörösbor mértékletes fogyasztása védi a lakosság szívét.
Jun Dai és munkacsoportja 276 középkorú férfi ikerpárt tanulmányozott annak tisztázására, mi lehet a mediterrán étkezés titka. A résztvevők étkezését igen részletesen fölmérték, és genetikai vizsgálatokat is végeztek, hiszen az ikreknek csak egy része volt egypetéjű ikerpár, akik DNS-es azonos.
A kutatók folyamatos EKG felvételekkel figyelték, hogy mennyire hullámzik a vizsgálati alanyok szívműködésének az üteme. Korábban több ilyen tanulmány igazolta, hogy ha a szívműködés ritmusa csak minimálisan változékony, az szívbetegségre, sőt hirtelen szívhalálra hajlamosít.
A mediterrán étrend kifejezetten növelte a szívműködés ütemének változékonyságát, ami igen kedvező, szívet védő hatást jelent. Ez a körülmény a kedvezőtlenebb étrendet fogyasztókéhoz képest 9-14 százalékkal csökkenthette a szívbetegség eredetű halálozás kockázatát.
A meglepő tudományos eredmény a Circulation: Cardiovascular Quality and Outcomes szakfolyóiratban jelent meg.