Könnyfakasztó bakik a lottósorsoláson - videókkal

Infostart
2010. június 18. 08:20
A világ egyik legismertebb és legkedveltebb szerencsejátéka a nagy nyereményeiről híres lottó. A játék központi eleme a nyerőszámok kihúzása, éppen ezért a sorsolást a szervezők igyekeznek minél több emberhez eljuttatni. Erre az egyik legjobb megoldás a sorsolások élő televíziós közvetítése - ebben azonban rejlenek kockázatok. A Pénzcentrum a legemlékezetesebb magyar lottó-bakikból gyűjtött össze egy csokorra valót, valamint két nemzetközi példát arra, hogyan érdemes, és hogyan nem szabad kezelni egy balul sikerült élő tévés lottóhúzást.

A világ legtöbb országában lottóznak, Japántól Mexikóig, Dél-Afrikától Svédországig emberek százmilliói ikszelnek, álmodoznak, szurkolnak. A játék szabályai országról országra különböznek, de a játék elve ugyanaz. Viszonylag kis befizetés mellett hatalmas főnyereményt biztosít azon kevés szerencséseknek, akik hibátlanul tippelik meg a kihúzásra kerülő számokat.

A játékkal kapcsolatban rendre előbukkannak csaláselméletek, ezért a játék lényegi elemét, a sorsolást a játék szervezői igyekeznek minél átláthatóbban bemutatni. Ezt a célt szolgálja a közjegyző, a közönség és az élő tévés adás is, melybe azonban néha hiba csúszik. A technika ördöge, vagy akár emberi mulasztás is tönkreteheti azt a pár percet, amin hétről-hétre százmilliók, olykor milliárdok sorsa múlik.

Az élő adást sem bízzák a véletlenre a szervezők. A felvétel idejére előre felkészítenek egy tartalék, hitelesített számhúzó-készletet is. Az adás ellehetetlenülésének esélye pedig igen csekély, ugyanis a stúdiókat magas szinten biztosítják különböző vészhelyzetek esetére. Legvégső esetben azonban - például egy esetleges elemi csapás miatt - a sorsolást elhalasztanák, és az első adandó alkalommal a nyilvánosság előtt lebonyolítanák.

Magyarországon mind a három lottójátékon (ötös, hatos, skandináv) akad példa tévéadás közbeni hibára. Ezek közül az egyik legkorábbi felvétel az ötös lottó sorsolásáról származik, amikor a tévénézők számára jól ismert Kovács P. Józsefnek nem sikerült működésbe hoznia a számhúzó szerkezetet, és a műsorvezető pechére a tartalék berendezés sem akart elindulni.

Szintén technikai jellegű probléma akadt a skandináv lottó 2003-as sorsolásán, amikor egy beragadt számgolyót későn vettek észre a stúdióban lévők, és emiatt kellett megismételni a gépi sorsolást. A felvétel érdekessége, hogy a sorsolást felügyelők először még érvényesnek mondták az 1-es szám nélkül zajló húzást, majd a kézi húzás után - teljesen jogosan - mégis megismételtették a gépi sorsolást, mellyel az eredeti húzás számai érvénytelenné váltak.

A hazai legfrissebb lottóbaki a hatoslottó idén év eleji sorsolásán történt. A tévénézők és a jelenlévők nagy meglepetésére az első szám kihúzása után a számgolyók a számhúzó-gömbből szétgurultak. Ezután a technikusok a tartalék gömböt pillanatok alatt betolták a stúdióba, és feltöltötték a korábban még ki nem húzott 44 számgolyóval, a sorsolás innen folytatódhatott.

Külföldi kisiklások

Természetesen nemzetközi példák is akadnak balul sikerült lottósorsolásra. Lengyelországban a műsorvezetőt látszólag sokkolta a számgolyók szétszóródása, és csupán hosszas várakozás után lépett át a tartalék sorsoló-berendezéshez.

Az egyesült államokbeli Illinois állam lottósorsolásán ezzel szemben minimális riadalmat okozott az sorsológép leállása. A számhúzást itt nem tartalék berendezésen folytatták, hanem az adást azonnal megszakították, és egy előre felvett szöveg bejátszásával tudatták a nézőkkel, hogy technikai problémák miatt a sorsolást nem lehetett lefolytatni, a nyertes számokat pedig a sikeres húzás után az összes rendelkezésre álló csatornán közzéteszik.

A videókat megtekintheti a Pénzcentrum oldalán.