Az When Emotionality Trumps Reason (Amikor az érzelem felülkerekedik az az értelmen) című tanulmányt a Behavioral Sciences and the Law című tudományos folyóiratban közölte a Cornell Egyetemen végzett Justin Gunnell és Stephen Ceci, a fejlődéslélektan professzora.
Dolgozatukban azt vizsgálták, hogy míg egyes esküdtek pusztán a tények és észérvek alapján hozzák meg döntésüket, addig akadnak, akik nem tudják kivonni magukat olyan, az ügy szempontjából lényegtelen részletek alól, mint hogy külsőre jó kinézetű-e a vádlott.
A tanulmány 169, a Cornellre járó pszichológia szakos diák bevonásával készült. Online felméréssel sorolták őket a racionális, illetve az érzelmi alapon döntést hozók közé. Aztán mindannyian kaptak bírósági esettanulmányokat, amelyekben a vádlott fényképe és életrajza is szerepelt, és meghallgathatták az ügyben elhangzott végső érveket. Végül arra kérték a résztvevőket, hogy ítéljenek maguk is: bűnös-e a vádlott, és ha igen, milyen büntetést javasolnak.
A tanulmány szerint az empirikus alapon döntők a rossz kinézetűeknek átlag 22 hónappal hosszabb börtönt szántak. Egyúttal a számukra nem vonzó vádlottakat 22 százalékkal nagyobb arányban találták bűnösnek, mint azok, akiket csak az észérvek vezettek döntésükben.
"Az volt az érdekes, ahogy az egyik döntési szisztéma milyen mértékben hat a másikra. Az egyik felül tudta múlni a másikat" - fogalmazott Gunnell. Ugyanakkor rámutatott: "egy matematikai problémát például nem lehet érzelmi úton megközelíteni. A kontextustól függ a dolog".
A jelenség vizsgálata nem új keletű, mint Gunnell megjegyezte: maga is rég óta foglalkozik vele, és az elmúlt 60-70 évben több mint 30 tanulmány látott napvilágot a témában.