Riadót fújtak a hesseni erdőgazdaság munkatársai. Az ok: a cserebogár-lárvák fejlődését vizsgáló próbaásások aggasztó eredménye.
Négyzetméterenként átlag 176 pajort találtunk - közölte Horst Marohn, a gazdaság szakembere. A fehér lárvák igen hatékonyan pusztítanak. Működésük következtében akár egy nyolc méter magas fát puszta kézzel a talajra dönthetünk, ha már szétrágták a gyökerét - jegyezte meg.
Eddig minden kísérlet sikertelennek bizonyult a természeti csapás elhárítására. A legsúlyosabban érintett területekre vaddisznókat telepítettek, hogy azok felkaparják a földet, és megegyék a lárvákat.
Azonban a módszer két hét után a visszájára fordult - mondta Marohn. Az állatok ugyanis a sok elfogyasztott pajortól fehérjetúltengésben szenvedtek, és attól kezdve már csak füvet ettek.
Emberi hibának nevezte a szakértő, hogy ilyen tömegben képesek kifejlődni a cserebogarak. Az új lakókörnyezetekben elszivattyúzott talajvíz miatt ugyanis kiszárad a föld, így a lárvák könnyedén átvészelik a telet anélkül, hogy megfulladnánk.
Ráadásul az olyan természetes rovarirtók, mint a fonalférgek, illetve a gombák szintén kevésbé élnek meg a száraz talajban, mint a nedves földben - érvelt Horst Marohn.
Időközben az ügyészség vizsgálatot indított Pfungstadt város önkormányzata ellen, mert a cserebogárinváziót a sok vitát kiváltó, rákkeltőnek nyilvánított rovarirtó szerrel, dimethoáttal akarták meggátolni.
Környzetvédők felháborodva fogadták a hírt, mivel a méreg a cserebogarakon kívül a pillangókat és az amúgy lárvákkal táplálkozó denevéreket is megöli.
Hessen tartományban mindeddig nem alkalmaztak ilyen veszélyes módszert. Legfőképpen az ivóvízkészlet védelme miatt. Ehelyett az erdészek minden erdei tisztásra olyan fákat ültettek, amelyek nagy árnyékot vetnek. így alattuk nem nő fű, amelynek zsenge gyökerei a lárvabébik első táplálékául szolgálnak.