Néhány napja jelentős változás következett be az Eyjafjalla gleccser alatt fekvő vulkán működésében. Egy hete, amikor az európai országok sorra lezárták légterüket, a forró magma és a jégből származó víz keveredése következtében történt robbanások jellemezték a kitörést, később azonban a magma egy része elzárta a kürtőt, ahová így kevesebb víz jut - mondta az InfoRádiónak az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszékét vezető professzor.
Most már a magmában lévő gázok hajtják a robbanásos kitörést, így kevesebb hamu kerül a magasabb légrétegekbe. Csendesebbé vált a vulkáni tevékenység, a tűzhányók azonban meglehetősen szeszélyesek, a helyzet bármikor megváltozhat - tette hozzá Harangi Szabolcs.
Az effajta pöfékelés jócskán elhúzódhat, legalábbis erre lehet következtetni a tűzhányó legutóbbi kitörésének folyamatát vizsgálva: akkor a kitörés másfél évig tartott, és hol intenzívebb, hogy csendesebb volt a vulkáni tevékenység - magyarázta a szakértő.
Harangi Szabolcs szerint félni nem kell a vulkántól, de fel kell készülni arra, hogy újabb problémákat okozhat. Arra nem kell számítani, hogy másfél éven át folyamatosan hamufelhő borítja majd Európát, lesznek hónapok, amikor valószínűleg nem is hallunk majd a tűzhányóról, de elképzelhető, hogy intenzívebbé válik a működése - jegyezte meg.
Hanganyag: Sigmond Árpád