A kutatás során több mint 1100 kémikus nőt, köztük az Amerikában élő kisebbségekhez tartozókat kérdezték arról, hogy mely gyermekkori, iskolai és munkahelyi tapasztalataik, illetve élményeik befolyásolták őket a leginkább a pályaválasztás során.
A válaszadók 62 százaléka gondolja úgy, hogy a nők alulreprezentáltsága létező jelenség a vállalatnál vagy szervezetnél, ahol dolgoznak. A kémikusok 70 százaléka pedig úgy látja, hogy ebben a szakmában nehezebb egy nőnek érvényesülnie, mint egy férfinak, 67 százalékuk szerint pedig nehezebben érhet el sikereket egy kisebbség képviselője, mint egy átlagos amerikai.
Ismertetésében az ELTE TÁTK hírlevele azt írja, hogy a válaszadók szerint három fő oka van annak, hogy a nők alulreprezentáltak ezeken a területeken. 75 százalékuk úgy gondolja, hogy a szegényebb körzetekben a természettudományos, illetve matematikai oktatás nem elég jó minőségű, 66 százalékuk szerint pedig az a makacs előítélet övezi a tudományos pályát, amely szerint ezek a szakmák nem valóak a lányoknak, illetve a kisebbségeknek. 53 százalék a pénzügyi gondokat és a költséges taníttatást is felrója a probléma okául.
Az oktatási rendszer is hibás
Egyes elméletek szerint a természettudományokat tanító oktatóknak nagyobb hatásuk lehet a diákok tudományos érdeklősére, mint a szülőknek. Ezzel a válaszadók nagy része is egyetértett, az általános iskolai tanító hatását a kémikus nők 70 százaléka említette, 88 százalék pedig a középiskolai tanároknak is fontos jelentőséget tulajdonított.
Ugyanakkor a megkérdezettek 60 százaléka szerint az amerikai oktatási rendszer határozottan nem bátorítja eléggé a nőket a tudományos pályaválasztás során, míg 44 százalékuk úgy véli, hogy a felsőoktatásban tanító oktatóktól sem kaptak elég ösztönzést.
A kutatás szerint a megkérdezettek 77 százaléka gondolja úgy, hogy a nők és a kisebbségek azért is hiányoznak az amerikai természettudományos szakmákból, mert tanulmányaik kezdetén nem kapták meg a szükséges bátorítást és ösztönzést.
A vizsgálat szerint a természettudományi érdeklődés a korai gyermekkorban kezdődik, tekintet nélkül a nemre, származásra vagy etnikumra. A válaszadók 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy 11 éves korukban kezdték felfedezni a természettudományokat, és ez az arány megegyezik egy korábbi, 1998-as kutatással, ahol a nőkön kívül fehér férfiaknak is feltették ezt a kérdést. Ebben az esetben is a válaszadók 60 százaléka állította, hogy 11 évesen kezdett el érdeklődni a természettudományok iránt.