Vízkereszt, vagyis január 6-a óta tart a farsangi időszak, de már nem sokáig: hivatalosan február 17-én ér véget a mulatságok, népünnepélyek ideje. A farsang gazdag néphagyományokra épül, ám a kereszténység előtti időkből származó szokásokat a XVI. és XVII. században nem nézte jó szemmel az egyház - mondta az InfoRádiónak Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató.
A farsangot a tavaszvárás ősi örömünnepének tartjuk, amelyet az egyház a vigasságok miatt nem vett jó néven évszázadokig. A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, német eredetű a farsang szó, az elnevezés a XV. században tűnt fel Magyarországon - magyarázta a szakértő.
A farsang három utolsó napja, néhány helyen háromnapos táncmulatság volt. Ilyenkor minden korosztály kivehette a részét a szórakozásból, a házas emberek is mulathattak. A farsangi báloknak mégis elsősorban a fiatalok számára volt jelentősége, ekkor tartották a legtöbb lakodalmat, hiszen az nagyböjt idején az tilos volt - tette hozzá Tátrai Zsuzsanna.
Téltemetés, tavaszköszöntés
A farsang tetőpontja a karnevál, hagyományos magyar nevén "a farsang farka". Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap általában ma is nagy a mulatságok közepette zajlik, télbúcsúztatónak számít. Sok városban ekkor rendeznek karneválokat, Mohácson például a farsang legjellemzőbb eseménye a busójárás. Ez a téltemetéshez, és tavaszköszöntéshez kapcsolódó események közül kétségtelenül a legjelentősebb - mondta a néprajzkutató.
A busójárás nem magyar szokás, a Mohácson élő délszláv sokácok hagyománya. A mohácsi busójárás is termékenységvarázsló hagyomány volt eredetileg, csak az elmúlt században vált idegenforgalmi látványossággá, csoportos felvonulássá - fejtegette a szakértő.
A mohácsi busójárás fő eseményét, a felvonulást és a karnevált vasárnap tartják, de keddig zajlanak a programok, hétfőn például a busók a hagyományoknak megfelelően házról házra járnak majd.
Gazdag programkínálata van a Csabai Farsangnak is. Békéscsabán az Ifiház ad otthont ezen a hétvégén a télbúcsúztató vigasságnak, a bálna, és a koncerteknek.
A Fejér megyei Mohán minden évben húshagyókedden tartják a falu kétségtelenül legnagyobb egész napos eseményét, a tikverőzést. Ennek során a farsanghoz illően jellegzetes álarcot, színes szalagokból összevarrt ruhát öltenek a fiatal fiúk, hogy elűzzék a telet, a rosszat, és hogy a betegségekre is alaposan ráijesszenek. A tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit, a járókelőket, aminek a gonosz elűzésében van jelentősége.
Hanganyag: Gál Ildikó