Mit tehet a szülő a gerincferdülés megelőzéséért?

Infostart
2010. február 4. 10:20
A mozgásszegény életmód már gyermekkorban érezteti hatását. A túlsúly és a testmozgás hiánya nemcsak a szív-és érrendszeri és anyagcsere betegségek kockázatát növeli, de nagy veszélyt jelent a csontrendszert érintő rendellenességek, a gerincferdülés kialakulása szempontjából is. Ahhoz, hogy az elváltozásokat eredményesen kezelhessük, szükséges a mielőbbi felismerés, ezért szülőként fontos, hogy a megelőzés lehetőségei mellett a tünetekkel is tisztában legyünk.

Gerincferdülés, vagy más néven scoliosis jelentkezhet valamilyen veleszületett betegség vagy rendellenesség tüneteként, ilyen esetekben strukturális gerincferdülésről beszélünk - magyarázza Bányai Tamás ortopédus, az Oxygen Medical sportorvosa.

Másik típusa a funkcionális gerincferdülés, mely általában mozgásszegény életmód, egész napos tanulás következményeként jelentkezik, de okozhatják pszichés problémák, fájdalom miatti kímélő tartás, végtaghossz különbség kompenzációja is. A gerincferdülés e típusa általában lányokon jelentkezik, a pubertás megjelenésével.

Harmadik megjelenési formája az úgynevezett idiopathiás scoliosis: ismeretlen eredetű, melyet részben genetikai hajlam, rendellenes növekedés, kötőszöveti eltérések jellemeznek. A gerincferdülés e formája szintén lányoknál fordul elő gyakrabban, típusától függően jelentkezhet három éves kor előtt, 3-10 éves korban vagy a pubertás idején.

Árulkodó jelek

Családi halmozódás esetén a gyermek születésétől fogva szoros ortopédiai nyomon követés szükséges. Kiemelten fontos a gyermekorvos, védőnő, az óvodai és iskolai gondozók szerepe is az elváltozások korai felismerésében. Szülőként is érdemes otthon, havonta ellenőrizni a gyermek tartását, járását.

Lépésről-lépésre vizsgáljuk át a gyermek hátát, így könnyen észrevehetjük a kisebb eltéréseket is. Első lépésként a gyerek előrehajol, és a szülő végighúzza a kezét a gerincén és figyeli, észlel, lát-e, tapint-e bármilyen elváltozást.

Figyeljünk arra is, hogy előrehajláskor vagy álló helyzetben kiemelkedik-e jobban a gyerek hátának a síkjából az egyik lapocka, mint a másik. Vizsgáljuk meg, hogy álló helyzetben a vállak egyformán, egy magasságban állnak-e. Figyelmeztető jel lehet, ha a derék, csípő és kar által határolt ív (törzs-kar háromszög) kifejezettebb, nagyobb az egyik oldalon.

Sok esetben a tartós hátfájdalom, a hanyag tartás és a csökkent fizikai teljesítőképesség is utalhat gerincferdülésre.

Megelőzés sporttal


A strukturális scoliosis rendszeres ortopédiai kezelést tesz szükségessé. Ez lehet fizioterápia, fűző, súlyosabb esetben műtét. Megelőzésről tehát funkcionális gerincferdülés esetében beszélhetünk.

A funkcionális scoliosis kialakulására különösen hajlamosít a mozgásszegény életmód. Ha a hosszú, iskolapadban töltött idő otthon is a számítógép, vagy a televízió előtti ücsörgéssel folytatódik, akkor hosszú távon felbomlik az egyensúly a gerinc passzív (csont, ízület) és aktív (izmok) elemei között. A megelőzésben tehát fontos szerepe van a rendszeres mozgásnak, a hátizomzat erősítésének.

Általános iskolában, a 4.-5. osztály környékén érdemes elkezdeni a rendszeres sportolást. Válasszunk olyan sportágat, amelyet a gyermek szívesen végez. A hátizomzat erősítése szempontjából a legjobb választás az úszás. Ha aszimmetrikus sportot választunk, mint például a tenisz, mely jellemzően az egyik oldalon jobban erősíti az izmokat, akkor is érdemes kiegészítenünk a sportolást úszással, melynek segítségével az izomzat erősödése egyensúlyba hozható. A kornak megfelelő edzettségi állapot és testsúly fenntartása csökkentheti a funkcionális gerincferdülés előfordulását.