Hiába "fagyálló" a bagoly, ha elbújnak az egerek

Infostart
2010. február 2. 11:20
Az elmúlt évtizedekben már előfordult, hogy egyes hazai bagolyfajok állományának jelentős része éhen pusztult a hosszabb ideig megmaradó, jelentős hómennyiség és a fagyos hideg miatt. A táplálékul szolgáló kisemlősök akár napokra, hetekre "láthatatlanok" lesznek a vastag hótakaró alatt, hozzáférhetetlenné válva a baglyok számára - figyelmeztet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A telelni itthon maradó madaraink, különösen a nagyobb testű ragadozók, kellően "fagyállóak" ahhoz, hogy akár a -20 fokos hideget is gond nélkül kibírják, amennyiben elegendő mennyiségű táplálékot találnak. Komoly gondot a tartós hótakaró okozhat.

A füleskuvik kivételével a rendszeresen költő hazai bagolyfajok - a gyöngybagoly, a macskabagoly, az uráli bagoly, az erdei fülesbagoly és a réti fülesbagoly, a kuvik és az uhu - nem vonuló madár.

A legfontosabb téli táplálékukat a fagyos hónapokban is aktív, téli álmot nem alvó kisrágcsálók alkotják. Mindaddig nincs is probléma, amíg a hóborítottság nem tartós vagy a hótakaró nem haladja meg a néhány centiméteres vastagságot. Ilyenkor a baglyoknak jó esélyük van a talajon keresgélő, a hófoltok között szaladgáló egerek és pockok megfogására. Amint azonban vastag, tartósan (több hétig) megmaradó hólepel borul a tájra, a baglyoknak gyakorlatilag esélyük sincs, hogy rájuk leljenek!

Egy jó kondícióban lévő bagoly akár 2-3 hideg napot is kibír táplálkozás nélkül, ha azonban az ínséges időszak ennél tovább tart, és a hőmérő higanyszála is -10 fok alá kúszik, a madarak többé nem tudják melegen tartani a testüket, és elsőként a lábuk kezd el megfagyni. Súlyos esetben ezeknek a madaraknak még az orvosi ellátás ellenére sincs esélyük a túlélésre, mert elhaló lábaik alkalmatlanná válnak a zsákmány megragadására, és gyakorlatilag maguktól amputálódnak.

Becslések szerint egy-egy ilyen télen a szinte kizárólag lakott területen élő, csak éjszaka vadászó hazai gyöngybagoly állomány akár 75 százaléka is elpusztulhat! A kisebb mértékben urbanizálódott, kevésbé jól nyomon követhető fajok is hasonló veszteségeket szenvedhetnek, erről azonban még kevesebb az információnk.

Az éhező baglyok és nappali ragadozó madarak 4-5 napos éhezést követően annyira legyengülhetnek, hogy már repülni sem tudnak, a járdán vagy az út menti árok partján kuporognak vagy verdesnek. Az ilyen madarak megfogásáról, elsősegély jellegű ellátásáról és elhelyezéséről részletesen olvashatnak az MM oldalán.

Bármilyen meglepő is, egérvárak létesítésével bagolyetetők is kialakíthatók, erről itt olvashat!


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Orbán Zoltán, az MME kommunikációs vezetõje
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást