A Kuba szigetéről átszököttek vagy az Ibériai félszigetről áttelepülő spanyolok alapvetően ugyanazt a nyelvet beszélik, de szívgyógyászati szempontból különböznek egymástól. Carlos Rodriguez és munkatársai érdekes vizsgálatokkal igazolták, hogy a világ távoli tájairól az Újvilágba kerülők szívgyógyászati állapota bizonyos szempontból hasonló, más szempontból kifejezetten eltér egymástól. Az eredményekről az Amerikai Kardiológus Kollégium folyóiratában számoltak be.
A vizsgálatot az tette szükségessé, hogy a spanyol ajkúak csoportja mára az Egyesült Államok legnagyobb kisebbsége lett. Ezeknek az amerikai állampolgároknak a száma 46 millió, ami a teljes lakosságnak 16 százalékát teszi ki. A gyakorta továbbra is csak spanyolul beszélők 67 százaléka a szomszédos Mexikóból települt át, 19 százalékuk a karibi szigetekről származik, 14 százalék pedig eredetileg valahol Dél-Amerikában élt.
A kutatók hat amerikai városban vizsgálták a spanyol ajkúak szívét. Az egyik legkorszerűbb módszert használták, mágneses rezonancia eljárással dolgoztak. Azt nézték, hogy miként a szív nagysága és alakja. Ez elsősorban a szívizmot terhelő tényezőktől, például a magas vérnyomástól vagy a cukorbetegségtől függ. A szív ilyen újraépülése fontos kockázati tényezője az infarktusnak vagy a szívhalálnak.
A szív bal kamrájának megvastagodása lényegesen gyakoribb volt a Karib-szigetekről származók csoportjában, mint a fehér bőrű amerikaiak között. Ezt magyarázhatta, hogy a kubaiak közül többnek volt magas vérnyomása, mint például a skandináv eredetű amerikaiaknak.
A szívizom átépülése viszont a mexikói származású emberek körében is gyakrabban előfordult, pedig náluk ritkább a magas vérnyomásos betegség. "Fontos, hogy az orvosok ne higgyék: a spanyol nyelvű emberek szíve azonos módon alakul a koszorúér-betegség különböző kockázati tényezőinek hatására" - mondta a munkacsoport vezetője.
Az is kiderült, hogy a Karib-szigetekről származók hajlamosabbak a magas vérnyomásra, a mexikóiak között viszont több a cukorbeteg.