A berlini Humboldt Egyetem doktorandusza, Uta Sassenberg kollégáival együtt végzett vizsgálata azt mutatja, hogy a kézzel való kommunikáció az agy fejlődésének egyik funkciója, és valószínűleg hozzá is járul e fejlődéshez - írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at).
A kutatók 51 tizenhét éves gimnazistát vizsgáltak meg. A fiataloknak először intelligenciateszteket kellett megoldaniuk, eredményeik szerint két csoportra osztották őket. Ezt követően vizuális feladatok várták őket.
A magas folyékony intelligenciával rendelkező diákok az elvárásoknak megfelelően jobban teljesítettek e feladatoknál, mint az átlagos folyékony intelligenciájú társaik. A folyékony intelligencia a problémamegoldást, tanulást és minták felismerését segíti.
Sokkal érdekesebb volt azonban, hogy a magasabb folyékony intelligenciájú diákok sokkal többet gesztikuláltak, mialatt problémamegoldó stratégiájukat írták le. Pontosabban körkörös mozgást végeztek kezükkel vagy ujjaikkal - mondandójuktól függetlenül. Kézmozgásuk alapján pedig könnyedén meg lehetett különböztetni a magas és a közepes intelligenciájú tanulókat.
A diákok agyáról készített MR-felvételek arról tanúskodtak, hogy a fokozottabban gesztikuláló, magasabb folyékony intelligenciájú résztvevők esetében az agy egyes területeinek kortikális szövete vastagabb volt, mint társaiknál. Ez azt jelenti, hogy bizonyos agyterületeik fejlettebbek voltak.
Egyelőre nem tudni, hogy a gesztikuláció fokozza-e a folyékony intelligencia fejlődését vagy annak csupán egy mellékterméke-e - vallja be Sassenberg. Azt azonban sikerült igazolni, hogy azok a gyerekek, akiket gesztikulálásra buzdítanak új feladatok tanulásakor, jobban tanulnak, mint azok a gyerekek, akiknek ezt megtiltják.