A Harris-Decima által készített felmérés eredményei pontosan tükrözik a számtalan kanadai állampolgár attitűdjére jellemző kettőséget, ami a környezettudatosság elméleti támogatásában, de az anyagi, gazdasági hozzájárulás elutasításában nyilvánul meg.
A felmérés szerint ugyanis, míg a kanadaiak jelentős része meghatározó válságként értékeli a globális felmelegedést, addig a megkérdezettek kétharmada úgy véli, az ember képes lesz alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, 50 százalékuk pedig úgy találja, a klímaváltozás hatásainak csökkentésére fordított összeget célszerűbb lenne az egészségügy fejlesztésére vagy az államadósság törlesztésére fordítani.
A felmérés során a megkérdezetteknek csak mintegy két harmada értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy a klímaváltozás az emberiség sorsát meghatározó veszély, így a jelenségre a súlyosságával arányos választ kell adni. A válaszadók 31 százaléka elutasította ezt az állítást - ismertette az eredményt az ELTE TÁTK hírlevele.
A kutatás szerint egyértelmű területi különbségek mutathatók ki az egyetértők és egyet nem értők között. A fővárosban, valamint az atlanti-partvidéken élők nagyobb valószínűséggel értettek egyet az állítással, mint az ország déli középső tartományai, Alberta, Manitoba és Saskatchewan lakosai.
Az eredmények szerint ugyanakkor két olyan kérdés van, amelyben mind a globális felmelegedés elleni küzdelem mellett, mind az ellene érvelők egyetértenek. A válaszadók egyetértenek abban, hogy a globális felmelegedés kihalással fenyeget bizonyos fajokat és ökológiai rendszereket, és úgy vélik, a most élő emberek morális felelőssége az, hogy élhető formában megőrizzék a bolygót a jövő generációi számára.