eur:
394.93
usd:
365.22
bux:
65490.29
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Két nép, amelynek minden tagja elhízott

Két Csendes-óceáni nemzet, Szamoa és Kiribati lakói a legkövérebbek a világon, itt ugyanis tízből átlagosan több mint kilenc ember túlsúlyos vagy elhízott.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a Szamoai Független Állam lakosságának 93,5 százaléka nem megfelelő súlyú. Kiribatin valamivel jobb az arány, itt a lakosság 81,5 százaléka túlsúlyos vagy elhízott.

A lista élén a két szigetország után fejlett államok állna, a harmadik helyen az Egyesült Államok (66,7 százalék), majd Németország (66,5 százalék) és Egyiptom (66 százalék) következik.

A hetedik helyre Új-Zéland lakossága került, ahol a lakosság 62,7 százalékának nagyobb a súlya a kelleténél. Nagy-Britannia a tizedik helyen áll.

A WHO szerint a szigetország lakóinak elhízása a drasztikus étrendváltozással magyarázható. Ezek a népek hagyományosan a tengerből nyerik táplálékukat. Ezek az ételek zsírban szegények, a szervezet számára hasznos komplex szénhidrátban viszont gazdagok. Ezt a táplálékot az itt élők még banánnal, kókusszal és más déligyümölccsel egészítették ki.

A II. világháború óta nagyon sokan vándoroltak ki innen az Egyesült Államokba, Új-Zélandra, Franciaországba vagy Ausztráliába, és onnan hazatérve népszerűvé tették a zsíros nyugati ételeket.

A kisebb, fejlődő országok, mint például Kiribati, ami az Egyenlítő környékén 33 kicsi korallszigetből áll, az élelmiszerrel importálták az elhízást.

Nem csak a kis, fejlődő országok szenvednek az elhízás problémájától. A világátlag szerint minden harmadik ember túlsúlyos, és minden tizedik elhízott.

Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint 2015-re ugrásszerűen megnő a túlsúlyos felnőttek száma, számuk eléri majd a 2,3 milliárdot, azaz Kína, az Egyesült Államok és Európa együttes lakosságának a számát.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor mész nyugdíjba - Hasonló életpályánál is hatalmas eltérések lehetnek

Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor mész nyugdíjba - Hasonló életpályánál is hatalmas eltérések lehetnek

A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentőségű valorizácós szorzószámok minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik, az erről szóló idei kormányrendelet tervezetét március 13-án küldték társadalmi egyeztetésre. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Ezt a méltánytalanságot sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem képes megnyugtatóan kezelni, megoldást csak a nyugdíjemelési eljárás olyan módosítása hozhatna, amelynek révén a nyugdíj megállapításának évétől függő valorizációs korrekció is megjelenne az emelés mértékét meghatározó tényezők között.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×