Nem kell együtt élni a fejfájással!

Infostart
2009. október 27. 05:35
Élete során mindenki megtapasztalja legalább egyszer a fejfájást, az emberek 40-50 százaléka pedig rendszeresen küzd vele. A fájdalomcsillapítók gyakori szedése károsítja a gyomor- és bélnyálkahártyát, aminek súlyos következménye lehet a gyomor- és nyombélfekély kialakulása. A fájdalomcsillapítók helytelen használata ezen kívül önmagában is fenntarthatja a fejfájást, így nemcsak a tüneteket nem szünteti meg, de a diagnózist is nagymértékben megnehezíti.

A krónikus fejfájástól szenvedők gyakran esnek a fájdalomcsillapítók átmeneti enyhülést kínáló csapdájába, ami több szempontból is veszélyes lehet. A fájdalomcsillapítók gyakori szedése károsítja a gyomor- és bélnyálkahártyát, így gyomor- és nyombélfekély alakulhat ki. A fájdalomcsillapítók helytelen használata ezen kívül önmagában is fenntarthatja a fejfájást, így nem csak a tüneteket nem szűnteti meg, de a diagnózist is nagymértékben megnehezíti.

A fejfájások kezelésében nagyon fontos az egyénre szabott terápia, hiszen a közel azonos tünetek hátterében egyéntől függően más-más kiváltó ok is állhat - hangsúlyozza Nagy Ildikó, az Oxygen Medical neurológusa.

Mitől fáj?

Fejfájás több okból jelentkezhet. Az őszi-téli időszakban gyakori kísérője a náthás, influenzás megbetegedéseknek. Oka lehet a túlzott dohányzás, a másnaposság, a stressz és a kialvatlanság is.

Az eddig felsorolt tényezők mellett fejfájást okozhat még:

- szervi eltérés, a nyaki csigolyák addig fel nem ismert elváltozása;
- különböző izomcsoportok görcse, merevsége;
- magas vérnyomás;
- a cukorháztartás zavara;
- rossz látásélesség;
- pajzsmirigy betegség;
- krónikus arcüreggyulladás;
- gyulladásban lévő foggyökér.

Ahány fej, annyi fájás


Az önálló fejfájások különböző típusúak lehetnek: migrén, tenziós vagy a viszonylag ritka, de igen erős fájdalmakat okozó cluster.

Migrén:

- jellemzően a fej egyik oldalán jelentkezik, lüktető fájdalom formájában;
- 6-9 erősségű egy tízes fájdalom pontozó skálán;
- órákon vagy akár 1-2 napon át is tarthat;
- fizikai aktivitás fokozza;
- gyakran társul hozzá rosszullét, hányinger, fénytúlérzékenység;
- nőknél háromszor gyakrabban jelentkezik;
- látásjelenségek előzhetik meg a fájdalmat ( fénylő foltok, kaleidoszkópszerű kép, stb);

Tenziós fejfájás:


- a legtöbb esetben enyhe, vagy mérsékelt (erőssége 4-6) fájdalommal jár;
- a fej körül, abroncsszerű fájdalommal jár, mely a nyaki- tarkótájék felé is kisugározhat;
- gyakran kíséri szorongás és depresszió;
- napokig eltart, krónikus formájában több, mint havi 15 napig is.

Cluster:

- szintén féloldalon, jellegzetesen a szem körüli környéken okoz éles, szúró fájdalmat;
- erőssége általában 10-es;
- könnyezés, orrdugulás, orrfolyás, szempirosság társul hozzá;
- fiatal, dohányzó férfiaknál gyakoribb;
- általában 30-90 percig tart.

Hogyan kezelhető?


A fejfájás kezelésére ma már számtalan lehetőség áll rendelkezésre. A gyógymódok típustól és egyéntől függőek lehetnek, így azok meghatározása minden esetben szakorvos feladata.

A fejfájás okainak felderítése során a betegek első körben neurológushoz kerülnek, aki a panaszok függvényében további kivizsgálást javasolhat. A fájdalmak alapos feltérképezéséhez indokolt lehet belgyógyászati, szemészeti, fogászati kontroll és képalkotó vizsgálat (CT, MR, érvizsgálat) elvégzése is.

A pontos diagnózist mi magunk is segíthetjük, amennyiben részletesen be tudjuk mutatni a fejfájás jellegét. A kivizsgálás előtt gondoljuk át otthon a következő kérdéseket:

- Milyen jellegű a fejfájás?
- Milyen gyakorisággal jelentkezik?
- A fej melyik részén érezhető?
- Mennyi ideig tart?
- A fejfájás jár-e más tünettel is? (hányinger, szédülés, fénytúlérzékenység...)?
- Milyen gyógymódokat próbáltunk ki eddig a fájdalom csillapítására?

A fejfájással nem kell együtt élni!

A fejfájás hátterében álló okok alapos felderítése után kezdhetjük meg a fájdalom megszűntetését. Mindezen információk birtokában a megelőző terápiák sikere és sikertelensége alapján lehet összeállítani egy terápiás tervet, amihez a beteg aktív együttműködése is szükséges.

Az önálló fejfájások esetén a fejfájás típusától függően kell a kezelést kiválasztani.

Tenziós fejfájás akut formájában alkalmi fájdalomcsillapítás ajánlott (paracetamol vagy acetil-szalicilát nagy adagban). Amennyiben a fájdalom krónikussá válik, akkor megelőző kezelés, általában antidepresszáns szedése válhat szükségessé. Életmódbeli változtatásokkal - a napi rendszeresség visszaállítása az étkezéseket, alvást, fizikai aktivitást illetően, a káros anyagok kerülése: dohányzás, alkohol - mellett különböző relaxációs kezelések és stresszoldó módszerek, masszázs is hatásosak lehetnek.

Migrén esetén megkülönbözetünk roham-, illetve megelőző kezelést. A rohamkezelés célja a kezdődő vagy már fennálló fájdalom és a kísérő panaszok csökkentése. Rohamgyógyszerként jól használhatóak a hányás- és fájdalomcsillapítók kombinációját tartalmazó készítmények. Emellett a triptánok (specifikusan migrén ellenes szerek) jelentik a megoldást erősebb vagy nagyobb korlátozottságot okozó migrénes fejfájás esetén.

A megelőző kezelés akkor javasolt, ha gyakoribb vagy hosszan tartó fejfájások jelentkeznek. Megelőző kezelésként antidepresszánsok, epilepszia ellenes gyógyszerek, kardiológiai gyógyszerek alkalmazhatóak megfelelő orvosi felügyelet mellett.

Migrénesek egy csoportjánál - terhes nők, gyermekek, stressz kiváltotta fejfájás - a relaxációs technikák, pszichoterápia hatásos lehet.

Az életmódbeli változások is segíthetnek, főleg a rendszeres fizikai aktivitás, a rendszeres étkezések és a megfelelő alvási időszakok betartása.

Cluster fejfájásban a gyorsan ható készítmények alkalmazhatók eredményesen, tekintettel a rohamok rövid időtartamára, de igen kifejezett erősségére. Ilyenkor oxigén belélegzés, orrspray vagy injekció formájában alkalmazható triptánok jönnek szóba. Megelőző kezelésként kardiológiai szerek, szteroidok alkalmazhatóak.