A 300 milliós lakosú Egyesült Államokban évente 200 ezer új megbetegedést diagnosztizálnak az orvosok, és mintegy 40 ezren halnak meg a kórban. A betegség Magyarországon sem tekinthető ritkának, évente mintegy kétezer ember hal meg a betegségben, ezzel a nők körében a daganatos megbetegedések közül a leggyakoribb halálok.
Éppen ezért nem mindegy, milyen ismereteink vannak a betegségről.
1. tévhit: a mellben lévő csomó mindig daganatot jelent. Pedig ez nem igaz, a csomók egy része, bár igen kis része, mindössze 8 százaléka jóindulatú. Épp ezért ha valamilyen duzzanatot találunk a mellünkben, azonnal orvoshoz kell fordulni vele, a mellrák esetében ugyanis nem mindegy, mikor, milyen stádiumban kezdik meg a kezelést. A korán felfedezett betegség a legtöbb esetben gyógyítható.
2. tévhit: a mammográfiás kezelés hozzájárul a daganat terjedéséhez. Ezzel szemben a mammogram egy olyan diagnosztikai műszer, amely a legbiztosabban mutatja ki a mellben lévő csomókat.
3. tévhit: ha a családban nem volt mellrákos eset, nekem sem lehet. Bár az onkológusok azt elismerik, hogy a rizikót a leginkább az növeli, ha a családban már előfordult mellrákos eset, hiányával sajnos nem zárható ki a betegség. Azt ugyanis nagyban befolyásolják a környezeti vagy életmódbeli hatások, például a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás. Ráadásul a család feltérképezésekor nem csak az anyai ágat kell átvizsgálni, hanem az apai oldalon lévő rokonokat is figyelembe kell venni.
4. tévhit: az emlőamputáció a legjobb módszer a gyógyulásra és a kór újabb megjelenésére. A megbetegedetteknél valójában nem túl nagy számban van szükség az emlő eltávolítására. Sőt Diana Zuckerman onkológus professzor szerint az emlőjüktől megfosztott nők jelentős részénél nem lett volna szükség az eltávolításra. Szerinte a megbetegedettek 75 százalékánál a mell eltávolítása nem indokolt, a kór kemoterápiával, sugárkezeléssel, vagy kizárólag a daganatra fókuszáló mellmegtartó műtéttel gyógyítható.
5. tévhit: a fiatal nőknek ugyanolyan esélye van a mellrákra, mint az időseknek. Ez nem igaz, az 50 év felettieknek sokkal nagyobb kockázattal kell szembenézniük. Az Egyesült Államokban évente 200 ezren lesznek mellrákosak, nagyjából minden második betöltötte már a 61. életévét. A 61 év alatti betegek háromnegyede 40 és 60 közötti, azaz az összes megbetegedett egy nyolcada 40 év alatti.
6. tévhit: a mellrák halálos betegség. A betegek egy része még mindig belehal a kórba, jelentős részük azonban kigyógyul belőle. A megbetegedetteknek annál nagyobb esélyük van erre, minél hamarabb fedezték fel náluk a rákot. A betegség felismerésére a leghatásosabb módja a mammográfiás vizsgálat.
7. tévhit: a férfiak nem lehetnek mellrákosak. Igaz, hogy igen kis százalékban, de a férfiaknál is jelentkezhet a betegség. Az Egyesült Államokban például az esetek 1 százalékában a férfiaknál mutatják ki a mellrákot, azaz évente kétezer férfinél.