Nem kell az összes mókust leltárba venniük, elég csak vöröseket, és azokat is csupán Skócia öt körzetében. Az ok: kihalás fenyegeti őket a szürkéktől, mármint az amerikai szürke mókusoktól, és hogy eredményesen segíthessen be az ember a vöröseknek, fel kell térképezni állásaikat. A számláláshoz önkéntesek jelentkezését kérik, kilométertpénzt fizetnek nekik, és ellátják őket térképekkel, mókusnyomkalauzzal, olyan segédirodalommal, melyből megtudható, milyen jelekből - pl. megrágott dióból - fedezhető fel mókus jelenléte - adta hírül a BBC brit sajtóorgánum.
Az amerikai mókusrokonság első "telepesei" a viktoriánus korban, egészen pontosan 1876-ban kerültek Nagy-Britanniába. Az emberek akkor úgy gondolták, hogy aranyos új lakója lesz a brit erdőségeknek. Nem lett aranyos. Az őshonos vöröseknél csaknem kétszer nagyobb testű szürkék erősebbnek és rátermettebbnek bizonyultak az élelemért és élettérért folyó küzdelemben. Az amerikai mókusok az éretlen magokat és gyümölcsöket is megeszik, a vörösök szervezete ezzel szemben csak az érett magokat és bogyókat tudja megemészteni.
Ennél is rosszabb a szürkék "biológiai fegyvere": a tengerentúli állatkák olyan mókushimlőt vittek Nagy-Britanniába, amely az ott élő vörös populáció számára halálos. A betegség Anglia déli és középső részén már jószerivel kiirtotta az őshonos mókusokat. A vörösök utolsó fellegvárai a skót felföldön vannak.