"A vaskori pásztorok élete, akik nyaranta a dús alpesi legelőkre hajtották a nyájat, a tejből sajtot készítettek, sokban hasonlatos a mai farmerek életéhez" - hangsúlyozta az ásatásokat irányító Thomas Reitmaier, a Zürichi Egyetem régésze - olvasható a Swissinfo című svájci hírportálon.
A kunyhó maradványaira az osztrák határ közelében, a Silvretta-hegységben 2264 méter magasságban bukkantak, a radiokarbonos kormeghatározás szerint Kr. e. 800 körül építhették. Az építmény alapját kőből rakták, s fából emelték a falakat, a kunyhó méreteiből ítélve 4-6 ember férhetett el benne. Az alapzat mellett 10 centiméteres mélységben hamuréteget fedeztek fel a régészek, ebből arra következtettek, hogy a pásztorlak leégett valamikor, majd újjáépítették, később azonban ismeretlen okból végképp elhagyták.
Botanikusok is dolgoznak a helyszínen, hogy kiderítsék, milyen lehetett a környék növényzete és az éghajlata három évezreddel ezelőtt.
Míg ma ez egy szélfútta pusztaság, háromezer évvel ezelőtt a kunyhó minden jel szerint egy erdő árnyas fái alatt állhatott: a korabeli fák megkövesedett maradványait ugyanis megtalálták a közeli tőzegmocsárban.
"Az emberek kivágták a fákat, hogy újabb legelőket nyerjenek, a faanyagot pedig házépítésre használták vagy eltüzelték" - magyarázta Thomas Reitmaier.