A kárpáti hiúzok a XX. század elején tűntek el Magyarországról, részben a vadászat, részben az élőhelyük beszűkülése miatt - mondta az InfoRádióban Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. Hasonló a helyzet például Spanyolország hiúzaival is, az állatok ugyanis a hatalmas, egybefüggő, háborítatlan erdőket szeretik, ezekből pedig Európában egyre kevesebb van.
A hiúzt sokan úgy tartották számon, mint egy hazánkban kipusztult fajt, nemrég azonban rájuk akadtak a természetvédők, mivel a szomszédos országokban megszaporodtak, emiatt egyre gyakrabban járnak át Magyarország területére ezek a fokozottan védett állatok, főleg az Északi-középhegységbe. Leggyakrabban a Börzsönyben fedezhetők fel a lábnyomaik, hiszen ez az ország legnagyobb egybefüggő erdője.
Hanga Zoltán szerint nem kell tartani az ország legnagyobb macskaféléitől, mivel főleg éjszaka vadásznak, és kerülik az embert. Még a Börzsönyben élők sem igen látják őket, a hiúzok ugyanis nem szeretik az emberek társaságát.
A Kárpátokban, azaz Romániában, Szlovákiában, Lengyelországban és Ukrajnában, valamint a balkáni országok erdőségeiben nagyjából 2200 hiúz él.
A nagyjából 1 méter hosszú, 70 centi magas, pettyes macskafélék egyik jellegzetessége a szakálla, és a fülei hegyén lévő pamacs. A rendkívül ügyes állat izmos lábainak köszönhetően akár 4 métert is ugrik, hogy elkapja áldozatát, madarakat, rágcsálókat, de akár kisebb őzeket, rókakölyköket és vadmalacokat.
A magányosan élő állatok hímje és nősténye csak a párzási időszakot töltik együtt. Ha látni akarja, Budapesttől legközelebb a Budakeszi Vadasparkban nézheti meg a hiúzt.
Hanganyag: Herczeg Zsolt