Eltűntek az antarktiszi kutatóbázisok étkezdéiből az olyan finomságok, mint a friss fókaagy, a pingvintojás vagy a roston sült kormorán, a szakácsok ugyanis kizárólag importált, fagyasztott alapanyagokból főzhetnek.
"Azt kell használnod, ami raktáron van: a fagyasztott dolgokat, a konzerveket, és ha nagyon nagy szükséged van rá, a szárított cuccokat - mondja Alan Sherwood, az Antarktiszon található brit Rothera kutatóállomás főszakácsa.
Az ellátmánynak nagy részét évente kétszer hozzák repülővel Chiléből. "Most éppen szárított hagymát eszünk - nem ugorhatsz ki a boltba, és vehetsz frisset" - mondta a séf.
Az 1959-es Antarktiszi Egyezmény szerint a földrész természetvédelmi terület, amelyet meg kell őrizni a tudománynak. A kutatóállomások ezért már évek óta egyre kevesebb friss húst esznek. A fókákat kutyatápnak használták, míg 1994-ben kitiltották a kutyákat a Déli-sarkkörről.
Nemrég ráakadtak egy ötvenes évekbeli szakácskönyvre, amelyben olyan receptek találhatók, mint a pingvintojásból készült omlett vagy a főtt fókaszív. A fókaagyat a szerző az egyik legnagyszerűbb ételkölteménynek tartja, amelyet a legtöbb kutató többször is kóstolt akkoriban.
A kötetben többféle szívből és agyból készült ételköltemény receptje is megtalálható, de a kormorán is kedvelt volt akkoriban: állítólag nagyon finom, ráadásul egy madár hat embernek elég. A szerző ugyan nem kedvelte a pingvint, de mint írja, mások nagyon szerették: az íze olyan, mintha "a csirke halváltozata" volna.
Sherwood hatalmas fagyasztókban és raktárakban tárolja a hozzávalók tonnáit, amelyekből a kutatóállomás maximum százfős legénységének főz. Naponta három főétkezés van, ezenfelül pedig tízórai és uzsonna is dukál. Hétvégén borsót, levest, csirkét, vajban sült halat, rizst, sültkrumplit és többféle szalámit ebédelhetnek az alkalmazottak.
A szakács eddig négy nyarat töltött az Antarktiszon, amikor otthon van Angliában, akkor élelemellátóként dolgozik. A kutatóállomáson a következő nagy kihívás a holland trónörökös februári látogatásakor várja a szakácsot.