A vizsgálat alapja egy korábbi felmérés volt, amelynek eredményeiből kiderült, hogy bár a tolvajok és más, apróbb bűncselekményeket elkövetők megbüntetése hatásos, a szigorú fellépés hatására sikerül őket eltántorítani a társadalom számára negatív cselekedetektől, sőt hasznos tevékenységre is rávehetők, mindez költséges, hiszen a büntetés drága, így összességében nem kifizetődő. Ráadásul pozitív hatás csak rövid távra szól.
Csakhogy kiderült: azoknál, akik már megtapasztalták, milyen például a börtönélet, az elrettentő erő sokkal nagyobb, az ilyen emberekben már a büntetéssel való fenyegetés is félelmet kelt. Ráadásul nemcsak a börtön a büntetés, az apróbb szabálysértések esetében akár a megszégyenítés is az lehet.
A kutatás egyik vezetője, Simon Gachter, a Nagy-Britanniában lévő University of Nottingham pszichológia professzora elmondta: ha valaki a dugóban lévő autópályán kimegy a leállósávba, és ott halad, miközben a többi ember szabályosan haladva arra vár, hogy továbbautózhasson, akkor a szabálysértőt meg kell állítani, és visszaküldeni a sorba. Számára már ez is büntetés, hiszen zavarba jön, megszégyenül.
Mindez a társadalom és az elkövető számára is hasznos. A társadalom viszonylag olcsón tudja jó belátásra téríteni a szabálysértőt, aki a büntetése után valószínűleg még egyszer nem követi el a kihágást, az elkövető ugyanakkor mégsem bélyegeződik meg.