A fogyókúrázók egy része az Atkins-, egy másik része pedig az úgynevezett glikémiás diétára esküszik - a vitát pedig a jelek szerint az előbbi javára döntötték el brit kutatók, akik 250 nő és férfi bevonásával végeztek vizsgálatot.
Ennek eredményeképpen jutottak arra a következtetésre, hogy a sikeres fogyókúra kulcsa a fehérje.
Az önkéntes kísérleti alanyok hat hónapig diétáztak, voltak közülük, akik alacsony, vagy magas fehérje-, illetve GI-s ételeket fogyasztottak.
A kísérlet végére azok álltak a legjobban, akik magas fehérjetartalmú étrenddel diétáztak - ők egy grammot sem híztak, függetlenül az étrendjük glikémiás indexétől.
Azok viszont, akiket alacsony fehérjetartalmú diétán tartottak, híztak - még abban az esetben is, ha étrendjük gazdag volt egészségesnek tartott, alacsony GI-s szénhidrátokban - számoltak be az eredményről a kutatók az európai szakkonferencián.
Az eredmény valószínűleg azzal magyarázható, hogy a fehérjétől hosszabb ideig érezzük magunkat jóllakottnak, mint a szénhidráttól. A fehérje ráadásul hatékonyabban gyorsítja fel az anyagcserét.
Az Atkins-diéta:
A fehérjében gazdag, szénhidrátban szegény étrendet az Atkins-diéta népszerűségének csúcsán, 2003-ban három millióan követték Nagy-Britanniában.
A Robert Atkins amerikai szívgyógyász által kidolgozott diéta gyakorlatilag kizárja a szénhidrát fogyasztását - azt kizárólag gyümölcs fogyasztásában engedélyezi.
A reggeli lehet sajtos omlett és szalonna, az ebéd sajtburger - természetesen a zsömle nélkül - salátával és dresszinggel. Vacsorára lehet például halat enni vajas zöldségekkel.
A hírességek közül Renee Zellweger és Geri Halliweell is kipróbálta az Atkins-diétát, amelyről a népszerűsége csúcsán heti 11 ezer tanácsadó könyvet adtak el Nagy-Britanniában hetente.
A diéta népszerűsége azonban jelentősen csökkent, mikor kiderült, hogy komoly mellékhatásokkal - székrekedéssel, hangulatváltozásokkal - jár, sőt, többen azt is felvetették, hogy növeli a szívbetegségek és veseproblémák kialakulásának veszélyét.
A GI-diéta:
A GI-diéta különbséget tesz "jó" és "rossz" szénhidrát között. A "jó" szénhidrátforrások közé tartozik a bab, a zöldségfélék és a teljes kiőrlésű kenyér - ezek lassan alakulnak át a szervezetben energiává, vagyis nem leszünk tőlük olyan hamar éhesek.
A "rossz" szénhidrátforrásoktól - például a fehér kenyér, fehér rizs, a finomított reggeliző pelyhek - viszont hamarabb megéhezik az ember.
A reggeli lehet zabkása teljes kiőrlésű kenyérből készített pirítóssal, az ebéd lencseleves, a vacsora pedig spagetti szósszal.
A diétát viszonylag könnyű tartani, ugyanis szinte minden élelmiszernek van alacsony glikémiás szintű változata.