A La Niña és az El Niño is nagyskálájú óceáni-légköri természeti jelenség, s bár mindkettő a Csendes-óceán térségében "működik", hatásuk érezhető világszerte. A La Niña jelentősen csökkenti a Csendes-óceán középső és keleti részén a víz hőmérsékletét; általában 12 hónapig tart, és bár hatalmas esőzéseket és viharokat hoz az óceán nyugati részén, kevesebb kárt okoz, mint az El Nino.
Az El Niño (a "Kisfiú") hatására melegszik, a La Niñáéra ("Kislány") pedig hűl a Föld. Az idén igen erős a La Niña, ennek következtében hatalmas esők öntözik Ausztráliát, és soha nem látott hideget hozott a tél Kína egyes területein.
A La Niña hatása várhatóan nyáron is tart még, s ennek következtében néhány tizedfokkal csökken a globális átlaghőmérséklet - hangsúlyozta Michel Jarraud, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára. Ez pedig azt jelenti, hogy nem emelkedett a globális hőmérséklet 1998 óta, amikor az El Niño felmelegítette a Földet.
A tudósok egy - kisebbségben lévő - része éppen emiatt állítja azt, hogy a globális felmelegedés elérte a csúcspontot, és a Föld sokkal rugalmasabban reagál az üvegházhatásra, mint azt feltételezzük.
Jarraud szerint azonban nem erről van szó, bár az 1998-ban mért globális hőmérséklet már eleve magasabb volt, mint az évszázados átlag. "Ha klímaváltozásról beszélünk, akkor nem vehetjük figyelembe egy adott év hőmérsékletét, hanem egy hosszabb időszakban megfigyelhető trendet kell alapul vennünk. A trend pedig a hőmérséklet növekedése irányába mutat" - figyelmeztetett.
Szakértők arra számítanak, hogy öt éven belül - valószínűleg az El Niño hatására - ismét rekordmeleg várható.