Roberto Guillermo Bravo az argentin haditengerészet főhadnagya volt. Azzal vádolják, hogy 1972-ben, a junta uralma idején részt vett 16 baloldali gerilla kivégzésében a Zar admirálisról elnevezett bázison.
A gerillákat Luis Emilio Sosa kapitány parancsára 1972. augusztus 22-ének reggelén végezték ki. Három túlélő Bravóval azonosította azt a tisztet, aki a kivégzés után végigjárta a helyszínt, és közelről lelőtte azokat, akikkel a sortűz nem végzett.
Vallomásuk szerint sorba állították őket, és rájuk parancsoltak, hogy nézzenek a föld felé, majd géppisztollyal elkezdték lőni őket. Az egyik túlélő, María Antonia Berger, akit az arcán talált el a lövés, elmondta, hogy Bravo fel és alá sétált, "idegesen lihegett, és nagyon dühös volt, mert nem haltam meg. 'Túl sokáig tart, mire elvérzik' - mondta" - számolt be az asszony a régi emlékről a Paco Urondo argentin költőnek adott interjúban.
Berger és a két másik szemtanú azért élte csak túl, mert a bázison dolgozó ápolónők meghallották a lövéseket, és a segítségükre siettek. A bázis parancsnoka, Horacio Mayorga admirális később tagadta, hogy kivégzésről lett volna szó; azt állította, hogy az emberei azért lőttek rá a rabokra, mert azok fegyvert loptak Sosától.
Egy argentin bíró három hete kérte az amerikai hatóságoktól a most 65 éves Bravo letartóztatását, miután egy Buenos Aires-i újság, a Pagina kiderítette, hogy a férfi Floridában él.
Mint kiderült ő vezeti a miami székhelyű RGB Group Inc. vállalatot, amely szerződéses viszonyban van az amerikai légierővel: egy másik vállalattal együtt 27 millió dolláros megállapodást kötött tíz éve a légierővel arra, hogy 26 támaszponton biztosítja a személyzet fogorvosi és fogszabályozási ellátását.