A boldog emberek egyértelműen egészségesebbek és sikeresebbek, mint a lehangoltak és dühösek, ám a mérsékelten boldogok többet érhetnek el életükben, mint a különösen boldogok, sőt tovább is élhetnek - véli kutatásai alapján Diener, a University of Illinois munkatársa.
A boldogság-kutató és csoportja azt találta, hogy nem a kiemelkedően nagy boldogság érzetét kellene megcélozniuk az embereknek, hanem egyfajta pszichológiai jól-létet.
Tanulmányukban, melyet a Perspectives on Psychological Science című szaklapban tettek közzé, hat vizsgálat eredményeit összegzik és elemzik.
Az egyik, a Nemzetközi Összehasonlító Értékvizsgálat - melyet 96 országban élő 120 ezer emberrel végeztek - azt mutatta, hogy azok, akik az életükkel való elégedettségi mutatójukat a tízes skálán 8-ra vagy 9-re tették, több pénzt kerestek, mint azok, akik a maximális tízesre értékelték boldogságukat. Stabil, meghitt kapcsolatban azonban legtöbben a "kilencesek" és "tízesek" közül éltek.
Egy másik vizsgálat azt találta, hogy a főiskolások és egyetemisták közül a legbarátkozóbbak voltak a legboldogabbak, a kevésbé boldogok tanulmányi eredménye azonban jobb volt.
Aki boldog, az nem foglalkozik az egészségével
Négy tanulmányban az egyén elégedettségére kérdeztek rá újra több év elteltével. Az eredetileg magukat legboldogabbnak vallók képzettségi szintje és jövedelme alacsonyabb volt, mint a kevésbé elégedett megkérdezetteké, talán mert ők előrelépésükért kevesebb erőfeszítést tettek.
A legboldogabb emberek, mutatta ki a kutatás, sokszor nem élnek olyan sokáig, mint mérsékelten boldog társaik. A magyarázat Diener szerint ott kereshető, hogy a túláradóan boldog emberek kevésbé aggódnak egészségükért, de az sem zárható ki, hogy ez az állapot megterhelő az emberek szív- és érrendszerére - amiként az is előfordul a legnagyobb boldogságot hajszolók esetében, hogy céljuk eléréséért óriási kockázatokat vállalnak.