A Seattle-ben működő Washington Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a különböző tápanyagok milyen mértékben és mennyi időre nyomják el az éhségérzetet kiváltó hormon, a ghrelin működését.
A kísérletben tizenhat embernek adtak italokat, amelyek különböző mértékben tartalmaztak szénhidrátot, zsírt és fehérjét. Először az első ital felhajtása után húsz perccel vettek vérmintát a résztvevőktől, majd húszpercenként, egészen a hatodik óra végéig.
A kísérletet vezető szakember elmondta: a zsír alig-alig nyomta el az éhséghormon működését, a hatás erejét és tartósságát összegezve egyértelműen a fehérje teljesített a legjobban.
A szénhidrát először még a fehérjénél is erősebben gátolta a ghrelin működését, nem sokkal később azonban a kezdetinél is magasabbra szökött a hormon szintje, vagyis a szénhidrát hatására az emberek éhesebbnek érzik magukat, mint evés előtt.