A kutyák jobban szeretik Bachot, mint Britney Spearst - derült ki egy kutatásból, amelynek során azt vizsgálták, hogyan reagál a zenére több száz kimerült és stresszes mentőkutya.

Az emberi beszédhang és a popzene egy csöppet sem tudta megnyugtatni az állatokat, a heavy metaltól és a grunge musictól pedig még idegesebbek lettek; amikor például a Metallicát voltak kénytelenek hallgatni, valamennyi állat vad ugatásba kezdett.

A klasszikus zene viszont megnyugtatta a kutyákat; Bachot például kimondottan élvezték - állapították meg a kutatók.

A kan kutyák "balmancsosak"

A kan kutyák általában "balmancsosak", a nőstények viszont inkább a jobb mancsukat szeretik használni. A macskák viszont - függetlenül a nemüktől - általában "balmancsosak". Kutatók kiderítették, hogy a macskák húsz százaléka használja a jobb mancsát, valamivel több, mint 38 százalék pedig a balt, amikor bonyolult műveletet végeznek, például játszanak valamivel. A maradék 42 százalék "kétmancsos".

A macskák valóban felismerik a gazdi autóját

Sok macskatulajdonos váltig állítja, hogy kedvence megérzi, mikor érkezik haza autóval. Kiderült, hogy igazuk van: a macskák kifinomult hallása jóval azelőtt megállapítja az emberi fül számára hallhatatlan magas frekvenciájú hangokból, hogy közeledik a gazdi autója, mielőtt az bekanyarodna a ház elé.

A tíz legintelligensebb kutyafajta

Annak alapján rangsorolták a kutyafajtákat, hogy mennyire képesek megérteni az új parancsokat, amelyeket ötnél kevesebbszer hallanak, és képesek-e legalább 95 százalékban teljesíteni elsőre az utasítást.

Ennek alapján a legintelligensebb kutyafajták sorrendben: 1. border collie; 2. uszkár; 3. német juhász; 4. golden retriever; 5. doberman; 6. shetlandi pásztor; 7. labrador; 8. papillon; 9. rottweiler; 10. ausztrál pásztorkutya.

A tíz legbutább pedig, amelyik még több száza ismétlés után sem érti meg a parancsot: 1. basset hound; 2. masztiff; 3. beagle; 4. pekingi pincsi; 5. véreb; 6. borzoi; 7. csaucsau; 8. buldog; 9. basenji; 10. afgán agár.

A boldog kutya jobbra csóvál

A kutyák, ha ki akarják fejezni a boldogságukat, általában jobbra csóválják a farkukat - állapították meg olasz kutatók, akik azt vizsgálták, miképpen reagálnak az állatok különböző ingerekre.

Egy hónapon keresztül figyeltek harminc kutyát, hogyan reagálnak a gazdájukra, egy ismeretlen emberre, egy macskára, illetve egy ismeretlen domináns kutyára, ebben az esetben egy belga juhászra. Kiderült, hogy amikor meglátták a gazdájukat, a kutyák jobbra csóváltak, sokkal inkább, mint olyankor, amikor ismeretlen emberrel találkoztak.

Kutatók azt is kiderítették, hogy vannak kutyafajták, amelyek a több szeretetet igényelnek, mint a többiek. Leginkább a lhasa apsókról, a boston terrierekról, az angol és a cocker spánielekről és a törpeuszkárokról van szó. A csaucsauk, az akiták, a vérebek, a rottweilerek, a basset houndok és a colliek viszont az átlagosnál kevesebb törődést igényelnek.Hányféleképpen nyávog a macska?

Az éhes macskák több mint két órán keresztül képesek folyamatosan nyávogni és dorombolni - állapították meg a kutatók, akik azt is kiderítették, hogy egy felnőtt macska tucatnyi különböző hang kiadására képes.

A területének védelmében morog, vonít, vagy vicsorítja a fogát, félelmében pedig köpköd, vagy sziszeg. A nyávogás, a "trillázás" és a nyelvcsettintés a macskánál az üdvözlés, a "gügyögés" pedig a barátság jele.

A dorombolás viszont egyfajta öngyógyító módszer. A macska ugyanis 25 és 50 hertz között dorombol - ezen a frekvencián pedig a vibráció egészségügyileg nagyon hatékony: többek között erősíti a csontot, és segíti a csonttörés és az ínszakadás gyógyulását, és csökkenti az izomfájdalmat.

Kutatók azt is kiderítették, hogy a macska a hideg és a nagy meleg ellen is nyalakodással védekezik. Hidegben a szőr a mosakodástól simább lesz, agy hatékonyabban véd a külső hőmérséklet ellen. Melegben viszont az izzadást helyettesíti, és lehűti a szőrt. Eleink egyébként e macskát időjárás-előrejelzésre is használták.

A kutyák meg tudják "mondani", mennyi az idő

Iván Pavlov híres kísérlete során úgy szoktatta a kutyáit, hogy minden fél órában megetette őket. Amikor aztán változtatott az etetési időn, a kutyák változatlanul nyáladzani kezdtek - hajszálpontosan minden harmincadik percben. Vagyis belső órájuk pontosan figyelmeztette őket, mikor van az etetési idő.

Más kutatók azt vizsgálták, melyik kutyafajta mennyit ugat. Kiderült, hogy egy kutyaugatás átlagosan 0,2 másodpercig tart, de egyszer egy beagle bizonyítottan 907-szer ugatott tíz perc alatt. Bizonyos fajták sokkal többet ugatnak, mint mások. Ugatós fajta a yorkshire és a cairn terrier, a törpeschnauzer, a west highland terrier, a foxterrier és a beagle. Legkevesebbet a véreb, a golden retriever, az akita, a rottweiler és az újfundlandi ugat.

A kutyák ínyencek

A kutyáknak sokkal több ízlelőszemölcse van, mint a macskáknak: 1700 a 470-nek szemben. A macskák ízlése kölyök korukban alakul ki és egész életükre megmarad. Ezért a macskák nagyon alaposan megfontolják, megkóstoljanak-e valamit, amit nem ismernek. Hiába lenne normális egy vadmacska számára a nyers hús fogyasztása, a konzerven felnőtt házimacska undorral elfordult az ismeretlen szagú és kinézetű húsdarabtól.

Pedig a macska abszolút húsevő - vagyis sokkal több proteinre van szüksége, mint bármelyik másik emlősnek. A felnőtt macska étrendjének 12 százaléka protein kell, hogy legyen - a kutya ennél kevesebb esetén is egészséges marad, neki 4 százaléknyi protein elegendő ehhez. Ez magyarázza, miért lehet inkább vegetáriánus kosztra szoktatni egy kutyát, mint egy macskát.

A csokoládé viszont mérgező lehet a kutyák számára a kakaó fő alkaloidja, a teobromin miatt. A macskák viszont nem szeretik az édeset - elsősorban persze azért, mert nem ismerik ezt az ízt. A macskák genetikai kódját megvizsgálva a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy hiányoznak belőle az édes íz érzékelésére szolgáló receptorok.

A fekete macska nem hoz balszerencsét

Normális esetben a fekete macska nem lehetne a balszerencse jele - éppen ellenkezőleg. A kutatók ugyanis kiderítették, hogy a fekete macskák genetikailag kimondottan szerencsések, a szőr színét meghatározó gén ugyanis megvédi őket egy sor baktériumtól és vírustól. Így sokkal egészségesebbek és ellenállóbbak, mint világosabb szőrű társaik. A fekete szőr ráadásul a vadászatnál is jobb álca.

A ma ismert 38 macskafajta egyébként valószínűleg mindössze 8 őstől származik: az ocelottól, a párductól, a karakáltól (sivatagi hiúz), a borneói vörösmacskától, az ázsiai leopárdtól, a pumától, a hiúztól és a házimacskától. A házimacska az afrikai vadmacskától és attól a hat kisebb macskafajtól származik, amelyek a Földközi-tenger medencéjében éltek.

A házikedvencek közül a bengáli macskák azok, amelyek imádják a vizet, képesek - általában hívatlanul - a gazdi után ugrani a fürdőkádba.