A gyártó Boeing honlapja szerint a C-17-es először 1991. szeptember 15-én emelkedett a levegőbe, a pilóták pedig azóta szűnni nem akaró csodálattal tekintenek a gépre.
"Nehéz elhinni, de a repülési tulajdonságai jobban hasonlítanak egy vadászgépére, mint egy nagy szállítógépére" - jelentette ki a jelenleg a kirgizisztáni Manasz repülőtéren állomásozó 817. szállítószázad egyik C-17-es pilótája.
Mindez nem a véletlen műve, a gép tervezésénél ugyanis éppen a manőverező képesség biztosítása volt az egyik legfontosabb szempont.
A Globemaster építésénél felhasználták a korábbi típusokkal, a C-130-as Herculessel, a C-114-es Starlifterrel és a C-5- Galaxyvel szerzett tapasztalatokat, a végeredmény pedig egy közepes, stratégiai hatótávolsággal rendelkező szállító repülőgép lett, amely túlméretes felszerelést is szállíthat, és üzemeltethető rögtönzött repülőterekről is. Erre a tulajdonságára szükség is van Irakban, de még inkább Afganisztánban - ide szállít egyébként a 817. század is.
Pályafutása során a Globemaster III 33 világrekordot döntött meg, és számos díjat besöpört. A belső kialakítása megfelel a modern követelményeknek, szarvkormány helyett joystickkal vezethető, a pilóta dolgát színes sisakkijelző is segíti.
A típus Magyarországon sem ismeretlen, az afganisztáni magyar misszió legutóbbi váltása felszerelésének jó részét egy C-17-es emelte a levegő a pápai repülőtérről.