A változó korban lévő nők között kétszer annyi azt asztmás, mint a normálisan menstruálók között, s ez azt bizonyítja, hogy az ösztrogén-szint csökkenése hatással van a betegség kialakulására. Erről norvég kutatók számoltak be az Európai Légzőszervi Társaság stockholmi éves kongresszusán.
A Bergeni Egyetem kutatói elsőként állapították meg, hogy a hormonok milyen fontos szerepet játszanak a tüdő védelmében és állapotának javításában. A veszély különösen a nagyon sovány és a nagyon kövér nőket fenyegeti.
Bár a kutatók nem ismerik pontosan az ösztrogén védő szerepét, az egyértelműen kiderült a vizsgálatból, hogy azok a nők, akik hormonkészítményeket kapnak, kisebb veszélynek vannak kitéve.
Mivel a menopauza idején az ösztrogén elsődleges forrás a zsírszövet, a túlsúlyos nők szervezete tartalmaz elég hormont, amely segít fenntartani a tüdő normális működését. A túl kövéreknél azonban a hatás már inkább ártalmas, mint hasznos; az ilyen asszonyokat ugyanis nagyobb mértékben fenyegeti a szívbetegség és a cukorbaj, valamint az asztma és a tüdejük is rosszabbul működik, így esetükben a magasabb ösztrogén-szint kevésbé releváns.
Egy másik, ugyancsak Stockholmban ismertetett kutatás viszont azt derítette ki, hogy a rovarirtó szerek használata is duplájára növeli az asztma kockázatát. A kutatók a 16 legelterjedtebb rovarirtó szert vizsgálták, amelyek közül hatot emiatt már vissza is vontak a forgalomból.
A kaptánt, diazonint és coumaphost tartalmazó szerek azonban változatlanul kaphatóak. Utóbbi gombaölő pedig a legveszélyesebb az asztma kialakulása szempontjából.