Ma a világon 1 milliárd 100 millió ember használja a világhálót. Vannak, akik csak olvasgatnak, mások viszont a naplójukat is ott vezetik, a magánéletüket is ott élik.
Európa lemaradóban
Az internet Észak-Amerikában a legelterjedtebb, ott a lakosság kétharmada fér hozzá. Európában ugyan alacsonyabb a hozzáférők aránya, az otthoni internetezők azonban a lakosság nagyobb hányadát teszik ki.
Rab Árpád szerint a világháló használata ma már nem anyagi, hanem kulturális kérdés.
Magyarországon például, sokan nem azért nem fizetnek rá elő, mert nem engedhetik meg maguknak - hiszen a mobilszámlájukra általában sokkal többet költenek az emberek -, hanem azért nem, mert nem érdekli őket az internet - közölte.
Pedig az úgynevezett on-line forradalom egy virtuális világot hozott létre, egy közösséget teremtett.
Míg korábban mindenki azt gondolta, hogy a számítógépezők magányos farkasokká válnak, akik egyedül ülnek a gépeik előtt és elidegenednek a többi embertől, manapság úgy tűnik, hogy a világháló használói gyakran egy közösséget alkotnak - tette hozzá.
A virtuális világok legjobbika?
A szakember szerint az internet-forradalom nem technikai áttörést jelent, hanem az emberek forradalmát. Az emberek ugyanis a világhálón keresztül megoszthatják egymással gondolataikat, szellemi alkotásaikat, érzelmeiket.
Az internet lehetővé teszi, hogy egyszerre akár 12 ezer ember beszélgethessen egymással.
A jövőben ilyen virtuális világban fogunk kereskedni, vásárolni, tanulni, dolgozni, sőt a hivatalok ügyeinket is az interneten keresztül intézhetjük - mondta Rab Árpád.