A szubjektív jellegű kérdésekre nagyon nehéz összehasonlítható válaszokat produkálni, mert ez nem csak az egyes országok gazdasági helyzetéttől, hanem a kulturális és egyéb hagyományoktól is függ - mutatott rá a KSH szakértője.
Salamin Pálné szerint, ha egy szintetikus mutatóba, mint amilyen a "boldogságindex" is, összekevernek tényeken alapuló, objektív indikátorokat olyanokkal, hogy például mennyire megelégedettek az emberek, az félrevezető eredményt hozhat.
A magasabb jövedelmű embereknek a vágyai is sokkal magasabbra szárnyalnak. Az ő elégedetlenségük így sokkal rosszabb képet mutat, mint amilyen a valós helyzetük - magyarázta Salamin Pálné.
A szakértő szerint az ilyen szintetikus mutatókat elsősorban a politikusok szeretik, mert nagyon egyszerű a kezelésük: egyetlen egy számmal meg lehet mutatni például, hogy mennyire boldogok az emberek.
A statisztikusok azonban nem kedvelik az ilyen indexeket, mert azok még arra sem alkalmasak, hogy egy ország különböző területeit összehasonlítsák, hiszen az egyes régiók lakosságának összetétele különbözik és így az attitűdök is mások lehetnek - hangsúlyozta Salamin Pálné.
Régen, a háború előtt kifejezetten ellene voltak a statisztikai hivatalok annak, hogy véleményekre vonatkozó kérdéseket tegyenek fel. Úgy ítélték meg, hogy ez a közvélemény-kutatás feladata, a statisztikának a tényeken, számokon kell alapulni - jegyezte meg a KSH szakértője.