A részletekről Galla Gábor, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója és a Magyar Bortörténeti Társaság elnöke, Csoma Zsigmond nyilatkozott az InfoRádió Barangoló című magazinjában.
- Mit jelent a nagy ízutazás?
- Galla Gábor: Azt tervezzük, hogy 2006-ban bemutatkozási lehetőséget biztosítunk a magyarországi borászati és gasztronómiai régióknak. Egész éven át tartó programsorozatot szervezünk, amely a különböző régiók ételeinek, italainak bemutatása mellett arra is lehetőséget kínál, hogy a megismerkedjenek a látogatók a települések nevezetességeivel. A hagyományápolás mellett az is a célunk, hogy ismét divatba hozzuk az étterembe járást.
- Március 2-án, "torkos" csütörtökön kezdődik a programsorozat. Mit jelent ez a nap? Milyen néphagyományba nyúló gyökerei vannak?
- Csoma Zsigmond: Több évszázados hagyománya van annak, hogy a vízkereszttől, vagyis január 6-ától hamvazószerdáig tartó farsangi időszak utolsó napján - a böjt előtt - még egyszer a gasztronómiai örömöknek hódolnak az emberek. Nemcsak "torkos" csütörtöknek mondják, hanem egy kicsit profánabban: "zabáló" vagy "tobzódó" csütörtöknek is.
- Hogyan torkoskodhatunk március 2-án?
- Galla Gábor: Azok az éttermek, az országban összesen 484, amelyek csatlakoztak a bor és gasztronómia éve rendezvénysorozathoz, ezen a napon minden betérő vendégnek ötven százalékos kedvezményt adnak. Senkinek nem kell semmire sem hivatkoznia, csak egy jót kell ennie, és a fizetéskor, a számla összegéből ötven százalék kedvezményt kap.
- Milyen programokat terveznek az év következő hónapjaiban?
- Galla Gábor: Minden hónapban más és más régió fog bemutatkozni, minden hónapban lesz egy kiemelt esemény az adott régióban. Márciusban, a "torkos" csütörtökön kezdődő akcióhoz az egész országban csatlakoztak éttermek. Aztán Budapest és környéke következik áprilisban; a kiemelt esemény Szentendrén lesz, Húsvét a skanzenben címmel. Májusban a Balaton következik, a balatoni borpincéket mutatjuk be, ennek legkiemelkedőbb eseménye a borhajó, és aztán így folytatódik egész évben. Az étterembe járás ösztönzésére kitaláltunk egy játékot is: képeslapot lehet beszerezni nagyon sok étteremben, Tourinform irodában, és ha a vendég szeretne részt venni a játékban, amely ajándéksorsolással ér véget, nem kell mást tennie, mint hat étteremben lepecsételtetni a lapot és visszaküldeni a Turizmus Rt-nek.
- Mit kínál a kilenc turisztikai régió? Nagy különbségek vannak a gasztronómiai és a borkínálatot tekintve?
- Csoma Zsigmond: Van különbség. Nem egyformák a különböző térségek borai és ételei, hiszen a Kárpát-medence észak és dél, kelet és nyugat találkozása. A különböző vallások, a különböző szokások, kultúrák ötvözete az, amit magyar borászatnak, gasztronómiának nevezünk. Elég, ha az ember az Õrségbe látogat vagy a Nyírségbe, esetleg Szatmárba, látja, hogy óriási különbség van a nyersanyagokban, a felhasználás módjában. Ízek, zamatok kavalkádját éli át, aki megkóstolja a különböző régiók ételeit. Ezért is örültünk nagyon a "slowfood" mozgalomnak, amely a gyorséttermi fogyasztással szemben azt tanácsolja, hogy étkezzünk komótosan, nyugodtan, ne habzsoljunk, ne rohanjunk, hanem élvezzük az ízeket, az ételeket. Azt tanácsoljuk, hogy mindenki így kóstolgassa a hazai ízeket is, mert így nemcsak az ételeket, hanem régiókat, a kultúrákat, az embereket is megismerheti.