Címke: tudomány (681 cikk)

A vulkánkitörések és a csillagászati okok a kanyarban sincsenek az emberi károkhoz képest, ráadásul lassan kifutunk az időből.

A laboratóriumokban kifejlesztett parfüm gyakorlatilag szagtalan, ám amint a viselője saját feromonjaival keveredik, egyedi illatot alkotnak – számolt be a The Independent.

A Yale Egyetem Erdészeti és Környezettudományi Karának irányításával zajlott az a globális vizsgálat, amely azt kutatta, hogy a felmelegedés mekkora mennyiségű szenet old ki a talajból, és ez a légkörbe jutva mennyire gyorsítja fel a klímaváltozást. Az eredményekből kiderül, hogy a tüzelőanyagok miatt a légkörbe jutó szénhez még 12-17 százaléknyi adódik hozzá a talajból – mondta az InfoRádiónak Kröel-Dulay György, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa.

Egy Afrikában talált Marsról származó meteorit alapján bizonyították kutatók, hogy vulkanikus folyamatok voltak a vörös bolygón legalább két milliárd évvel ezelőtt - számolt be a holnapján a The Times of India.

Az esőerdők világát bemutató fotókból nyílik kiállítás pénteken "Zöld Éden" címmel a Magyar Természettudományi Múzeumban. A fotós, Fodor Ferenc negyed évszázada járja a köderdőket és fotózza különleges lakóit.

Minden gerinces - beleértve a halakat, a hüllőket és az embert is - őse egy nagy száj volt, amelynek nem volt végbélnyílása - derül ki a New Scientist legújabb kutatásából.

Egy új kutatás megállapította, hogy a középkorban az úgynevezett kis jégkorszak hűvösebb, csapadékosabb időjárása meghatározó hatással volt az Alföld településszerkezetére. Ez a felismerés akár a jelenlegi, 21. századi migrációs folyamatok kutatása szempontjából is hasznos – mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa című tudományos magazinműsorában Pinke Zsolt, a Szent István Egyetem Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszékének vezető kutatója.

A sasleltárt a Madártani és Természetvédelmi Egyesület a nemzeti parkokkal és a civil szervezetekkel együtt rendezi meg három napon át minden év januárjának második hetében. Orbán Zoltán, az egyesület társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója elmondta: a madárfajok felismeréséhez évtizedes tapasztalatra van szükség.

A Kárpát-medencében őshonos 900 növényfaj mintáit őrzik a Pannon Magbank különböző intézményeiben. Magyar kutatók az elmúlt években a visszatelepítést is vizsgálták, hogy kiderüljön, mennyire hasznosíthatóak az így megőrzött magok – mondta az InfoRádió Szigma a holnap világa tudományos magazinműsorában Török Katalin, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa.

A Magyar Tudományos Akadémia több nagy programot is elindított 2016-ban, amelyek az idén és a következő években is folytatódnak. A programok között szerepel tantárgypedagógiai kutatás, az ország vízgazdálkodását modernizáló Kvassay-terv tudományos alapjainak megteremtése, vagy éppen a most elkészült Humán Tudományok Kutatóháza - ezekről is beszélt Lovász László, az MTA elnöke az InfoRádió Szigma – A holnap világa című magazinműsorában.

Japán kutatók sikerrel másolták le az ujjlenyomatot egy digitális fotóról, amelyen egy ember feltartott mutató és középső ujjával V betűt, a béke jelét mutatja.

Afrika középső régiójában töltik a telet a fehér gólyák a jeladó készülék szerint. A Magyar Madártani Egyesület szóvivője elmondta: vannak olyan madarak, amelyek Magyarországon maradnak, de a legtöbb gólya akár 20 ezer kilométert repül egy fél év alatt.

Génbankkal, állami tenyésztő programmal védjük a magyar kutyafajtákat, ám ha ezeket a munkakutyákat nem foglalkoztatják, akkor öt generáció alatt megváltozhatnak a tulajdonságaik, és idővel küllemük is.

Több mint hárommillió ember hal meg minden évben a légszennyezés következtében. Ám néhány high-tech megoldás hamarosan érdemben segíthet, hogy könnyebben lélegezhessünk – számol be a BBC. Ilyen eszköz lehet Peking hatalmas szabadtéri légtisztítója vagy Mexikóváros speciális anyaggal beburkolt kórháza.

Civilizációs betegségeink - a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, az érelmeszesedés vagy a stressz – gyulladt állapotban, valósággal állandó készültségben tartják a szervezetet. Ez a készültség azonban hosszú távon többet árt, mint használ, és az eredménye sokszor az, hogy nagy baj történik az agyban. Ezen a kutatási témán dolgozik a friss ERC Consolidator Grant ösztöndíj nyertese, Dénes Ádám, aki a Szigma - a holnap világa című magazinműsorunkban beszélt a részletekről.

Nem várható, hogy jelentősen csökkenne a kártevők száma a mostani hideg időszaknak köszönhetően. A néhány napig tartó extrém hideg ugyanis sokkal kevésbé ártalmas a rovaroknak, mint a hosszú nyári szárazság – mondta az InfoRádiónak Merkl Ottó, a Magyar Természettudományi Múzeum bogárgyűjteményének vezetője.

Országszerte számos helyszínen, a Tisza-tavon, a Velencei-tavon, Nyíregyházán és Budapesten is kellett hattyúkat menteni. A hétvégén fényképsorozaton örökítették meg, ahogy a Hortobágyi Madárkórház egy önkéntese kiszabadít a jég fogságából egy hattyút. A madár nagyon legyengült. Miután kiszabadították, azonnal kapott antibiotikumot, illetve cukros infúziót, és elkezdték a visszamelegítését. De sajnos nincs sajnos jó állapotban a hattyú - mondta a Hortobágyi Madárkórház igazgatóhelyettese.

Létezik a fizikában olyan, hogy véletlen? Vannak multiverzumok, párhuzamos világok? Lehetséges az időutazás? Néhány olyan kérdés, amire a fizikafilozófusok próbálnak választ találni. Arról, hogy mennyire sikerül ez, Hörcher Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központ Filozófiai Intézetének igazgatója és Gyenis Balázs, ugyanezen intézmény kutatója számolt be az InfoRádió Szigma - A holnap világa című tudományos magazinjában.

Egy szivárványos fejű kígyó, egy sárkányszerű gyík és egy, a Star Trek klingonjaira emlékeztető szalamandra is szerepel a Mekong vidékén tavaly felfedezett fajok között, amelyeket már most a kihalás fenyeget - mondta a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője az InfoRádióban.

Hidegháborús kémműholdak adatainak segítségével tárták fel tudósok a Himalája drámai környezeti változásait. A gleccserek zsugorodása megállíthatatlannak tűnik, és tovább növeli a vízhiányt.